Dermesztő ukrán beszámoló: „A hang egyre erősebb lett, és hamar rájöttem, hogy ez valami új lehet”
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
„A jövőt illetően a Nyugat megosztott”, „a Közel-Kelet a szakadék szélén áll” – komoly értékelésre jutott a biztonságpolitikai szakértő.
Nyitókép: Földházi Árpád
A Magyar Nemzeten megjelent elemzésben értékelte a nemzetközi helyzetet Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő, akinek írásából kiderül: „idén sem fogunk unatkozni a világpolitikai játszmákat figyelve.” A szakértő többek között az orosz-krán háborúról, valamint a Közel-Keleten zajló háborúról is kifejtette véleményét.
„Az orosz–ukrán háború eddigi legfontosabb tanulsága, hogy az Oroszországgal szemben hozott szankciók több problémát okoztak Európának, mint az oroszoknak” – mutatott rá a szakértő.
Nógrádi szerint „az USA stratégia célja, hogy ne csak az oroszokat, de Európa egészét meggyengítse, így javítva az amerikai globális pozíciókat”.
„Az amerikai palagázt például négyszer drágábban adták el Európának, mind az oroszok a vezetékes gázt. Az orosz nyersanyagexport – főleg az Északi Áramlat vezetékek mindmáig hivatalosan nem tisztázott felrobbantása után – kelet felé fordult, így az orosz gáz gyakran feldolgozva, magasabb áron kerül vissza Európába” – húzta alá.
A szakértő szerint „Ukrajna csaknem két év alatt a katonai, stratégiai céljait nem tudta elérni. Tartalékai kimerültek, aki csak tudott, elmenekült, a korrupció általános. Az ország költségvetése még a hadsereg igényeit sem képes kielégíteni, illetve tízmillió nyugdíjas és a közalkalmazottak fizetése is a nyugati pénzektől függ.”
Nógrádi György az orosz-ukrán konfliktus kapcsán megjegyezte azt is:
a gázai háború a nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok szemében át- és leértékelte az orosz–ukrán konfliktust”,
ráadásul „minden párt a novemberi elnökválasztásra készül.”
Így ömlik a támogatás Ukrajnába
Nógrádi György ugyanakkor rámutatott: „az USA időleges kiesése ellenére ugyanakkor ömlik a támogatás Ukrajnába. Több ország képezi ki a katonákat, változatlan a pénzügyi és a fegyveres segítség is. A front felett mintegy négyszáz nyugati műhold van, amelyek az ukrán vezetést látják el információkkal. Emmanuel Macron francia államfő már bejelentette, hogy újabb katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és hamarosan Kijevbe utazik. A németek azonban a belső és külső nyomás ellenére sem élezik tovább a konfliktust Moszkvával: nem szállítják az ukránok által követelt Taurus rakétákat. A svédek bejelentették, hogy hajlandók Gripen gépeket adni Ukrajnának, ha az ország a NATO tagja lesz.”
A biztonságpolitikai szakértő szerint „a mai ukrán vezetés számára létfontosságú, milyen amerikai kormányzat lesz a jövőben”. Mint kifejtette: „a demokrata és a republikánus álláspont az ukrán helyzet kérdésében homlokegyenest eltér.”
Nógrádi a Közel-Keleten dúló háború kapcsán emlkezetetett: „a háború tavaly október 7-e óta tart” és mint rámutatott: „a konfliktus további terjedése is napirenden van.”
A szakértő felidézte: „Irán – miközben kínai közvetítéssel rendezte kapcsolatait Rijaddal – az elmúlt napokban csapásokat mért iraki és pakisztáni területeken lévő célpontokra. Pakisztán 24 órán belül csapással válaszolt, de a legnagyobb kérdés az, hogy Izrael hogyan reagál a múlt szombati iráni támadásra, amelyben Teherán több száz drónt és rakétát lőtt ki rá. A Hezbollah magasrangú vezetőire már lecsapott. Az USA ezerötszáz főt állomásoztat a térségben, és segített az iráni támadás elhárításában Jordánia és Szíria felett. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a Közel-Kelet a szakadék szélén áll, így a konfliktusok megoldására van szükség. Ugyanakkor az izraeli miniszterelnök által felvázolt új közel-keleti rendezés – amely elveti a kétállami megoldást – újabb kérdések sorozatát veti fel.”
A teljes elemzés ide kattintva olvasható.