Szó volt arról is, hogy miért jó, hogy egy színész vezeti az országot, és arról is, hogy Zelenszkijnek egyébként semmi baja nem volt az oroszokkal.
Nyitókép: Maxym Marusenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Zelenszkij, az ukrán Hamupipőke címmel tett közzé az Index egy ismertetőt Simon Shuster A showman című friss portrékönyvéről, ami teli van hangzatosnál hangzatosabb állításokkal. Ezek közül mazsoláztuk ki a legérdekesebbeket:
„A Krím elfoglalása előtt nem volt különösebb problémája az oroszokkal. Sőt, saját anyanyelve is az orosz. Társulata bevételeinek 85 százaléka pedig az orosz piacról származott. Ekkoriban még hitte azt, hogy Oroszország és Ukrajna között különleges kapcsolat áll fenn, amelyet a közös kultúra és történelem cementje tart össze.”
A szerzőnek Zelenszkij egyik embere (Andrij Jermak elnöki tanácsadó) például így nyilatkozott: „Számunkra ez maga a valóság, de a világ többi része számára csupán egy valóságshow. Valami, amit a képernyőn keresztül követnek.
Vannak bizonyos szabályok, amiket követned kell, ha azt akarod, hogy odatapaszd a nézőket a televízió elé.
Ezek ugyanazok a szabályok, amelyek az élet minden területén működnek – a marketingben és a katonai stratégiában is. Győznöd kell, mert az emberek a nyerteseket szeretik. Időről időre el kell kápráztatnod őket valami jelentős és váratlan dologgal, Harmadszor: szükséged van egy mindezt képviselő hiteles karakterre, aki minden pillanatban jelen van. Végül egy erős történet is kell. Ez a mi esetünkben az, hogy egy kis nemzet tönkrever egy nagyhatalmat, amely megtámadja. A rossz fiúk megtámadták a jó fiúkat, és végül a jók fognak győzedelmeskedni. Ez az, amit a közönség imád.”
Arról is szó van a könyvben, hogy Zelenszkij a háború hatására megváltozott, „lubickolt” a lehetőségben, hogy nem csupán szemlélője, hanem alakítója is a történetnek. Az egyik tanácsadója szerint valamiféle „mazochisztikus élvezetet” lelt a helyzetben:
„Azt érzem, végre szükség van rám”
– fogalmazott egy sajtótájékoztatón az elnök.
Viszont arra is fény derült, hogy Zelenszkij teljesen kivan a kritikától, a kabinetfőnöke szerint távol kell tartani a közösségi médiától:
„Elolvas néhány noname, teljesen hamis információkat tartalmazó posztot, és aznap aludni sem tud. Reszket. Felhívja az anyukáját, és órákig beszél vele telefonon.
A politikában részt vevők ehhez már rég hozzászoktak, nem hatja meg őket. Ez része a politikának. De ő ezt egy tragédiaként és személyes megaláztatásként élte meg” – fogalmazott Andrij Bohdan.