Oleg Vjugin azt is elmondta, mi tudná tönkretenni az orosz gazdaságot.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin
Interjút adott a Die Weltnek Oleg Vjugin tekintélyes orosz bankár, aki 1996-1999 között pénzügyminiszter-helyettes, 2002-2004 között jegybanki elnökhelyettes, 2018-2022 között a moszkvai tőzsde felügyelőbizottsági elnöke volt, emellett számos magán-pénzintézetet is sikerrel vezetett és a legfontosabb orosz konszernek felügyelőbizottságában ül.
Vjugin a német lapnak elmondta: az orosz gazdaság stabil, és most már azt is lehet tudni, miért az. A bankár úgy látja,
a költségvetés megkapta a lehetőséget, hogy elég magas összegeket fordítson fegyverkezésre, szociális juttatásokra a katonák és a családjaik részére”
azzal, hogy az orosz költségvetés feladott egy évtizedes szabályt: hogy az olajexportból származó bevételek hordónként 45-50 dollár feletti részét egy pénzalapba kellett tenni, és csak az azalatti részből szabadott folyó kiadásokat finanszírozni. „Most jóformán minden bevételt azonnal felhasználtak, ami az előző évi 80 dolláros olajár mellett nagy összeg volt, emellett megcsapolták a nemzeti jóléti alapot is 2023-ban úgy, hogy annak likvid vagyona több, mint felével csökkent” – elemez a szakember.
A bankár ugyanakkor előrevetíti, hogy a költekezés ezen mértéke csak akkor lesz tartható, ha 2025-ben adóemelésekkel további 2-3 billió rubelt be tud szedni a költségvetés. Ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy Oroszország kifogyna a háborúra elkölthető pénzből.
Néhány évre a pénz könnyedén elég lesz, és a valóságban örökre elég. Nagyon sok módja van a pénzszerzésnek. A legerősebb az adóemelés”
– mondja Vjugin. Szerinte az orosz gazdaság csak akkor kerülne bajba, ha a védelmi kiadások a jelenlegi GDP-arányos 6 százalékról a szovjet időben jellemző 20 százalékra növekednének, azt már nem bírná el az ország ugyanis.
A szankciókkal kapcsolatban Vjugin elmondta: a nyugati szankciók új típusai, melyek már a szankciók megkerülésében segédkező országokat és vállalkozásokat veszik célba, „akadályozzák az újonnan felépített kereskedelmi és finanszírozási utakat a Kínához hasonló baráti országokkal”, ugyanakkor „találnak új utakat, csak azok mindig egyre drágábbak lesznek”.
A bankár elmondta: aggasztja, hogy
az importhelyettesítés olyan fontos területeken, mint az elektronika vagy a chipgyártás, nem sikerült”,
mert „ez lenne a gazdasági versenyképesség alapja”. Ugyanakkor, mint kiderült, ennek eléréséhez – ahogy azt Kína példája is mutatja – évtizedek szükségesek.
A Welt kérdezte Vjugint az orosz gazdasági elit hangulatáról is. Szerinte a gazdasági mogulok legfeljebb otthon, a konyhaasztalnál politizálnak, de egyébként azon dolgoznak, hogy gazdaságilag haladjon a szekér. Az újságíró azon felvetésére, hogy nem zavarja-e az orosz mágnásokat, hogy nem férnek hozzá nyugati ingatlanjaikhoz és pénzükhöz, és gyermekeiknek sem olyan könnyű már Londonban tanulni, Vjugin úgy reagált: „Az intellektuálisabb mágnások közülük – azaz nem a gazemberek – azt gondolják, hogy a Nyugat idióta és buta módon cselekedett. Inozemcev közgazdász mondta ezt el a legvilágosabban és a legjobban:
ahelyett, hogy az orosz elitet a pénzével együtt magához édesgette volna, a Nyugat a pénzükkel együtt visszakergette őket Oroszországba, ez pedig az orosz gazdaság számára előnyös”.
Hozzátette, a vállalkozók „olyan emberek, akik ott dolgoznak, ahol van rá lehetőségük”.
Vjugin komoly meglepetést okozott azzal is, hogy elmondta: az orosz oligarchák nem menekítették külföldre a pénzüket. „Mégis hova vinnék? Nyugaton befagyaszthatják. Kínában nehéz, Kína a külföldi befektetések ellen inkább védekezik, csak vegyesvállalatokat szeretne, azokat is csak akkor, ha a technológia érdekes. Vietnam és India jönnek még szóba befektetésekhez, ezek az országok jól növekednek, de nagyon jól kell ismerni a sajátosságaikat, és sok évet kell ott eltölteni, hogy az ember megértse, hogyan kell ott működni. Ez nem Európa, ahol szabályok vannak és minden egyszerű” – magyarázza Vjugin. Elmondta azt is, hogy ha a Nyugattal való üzletelés lehetősége ismét megnyílik, az orosz elit ki fogja azt használni, „ezek az emberek nagyon pragmatikusak”.
A békével kapcsolatban Vjugin úgy fogalmazott: az orosz lakosságban
független szociológusok szerint valamivel több, mint egyharmad támogatja a békét, és valamivel több, mint egyharmad ellenzi.
A többiek indifferensek vagy nem nyilatkoznak.” Az üzleti világban szerinte a háború hasonló megítélés alá esik, mert „nem kevés olyan vállalkozó van, akik a mai helyzeten jól keresnek”.
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Szergej Lavrov szerint a vezetők megfelelő előkészítés után találkozhatnak.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Pápalátogatásról, ukrán uniós tagságról, békeesélyekről és még sok másról beszélt a miniszterelnök Rómában.
Vigyázat, tények és objektív számok következnek: fedezékbe mindenki, akiknek előítéleteit súlyosan károsíthatja az ilyesmi. Francesca Rivafinoli írása.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
