Megtört a jég: akár bizonyos területek feladásáról is tárgyalhat Zelenszkij
Az ukrán elnök a 2022 februárja óta elvesztett területek hovatartozásával kapcsolatban akár már hajlandó lehet tárgyalóasztalhoz ülni.
A háborús állapot miatt nem kerül sor Ukrajnában az elnökválasztásra, és jelenleg lehetetlen megmondani, hogy mikor tarthatják meg a voksolást. A választás elhalasztása azonban kérdéseket vet fel a kormány legitimitásával kapcsolatban.
Nyitókép: Adnan Beci / AFP
Miután Ukrajna nem talált választ arra, hogy egy háború közepette miként tartsa meg a választásokat, komoly legitimációs dilemmába került – olvasható a Portfolio.hu elemzésében.
A kormány mandátumának lejárása több szempontból is problémát okozhat: egyrészt támadási felületet adhat az oroszoknak, másrészt pedig
kérdéseket vethet fel a nyugati országokban Ukrajna demokráciájával kapcsolatban.
A Portfolio szerzője emlékeztet: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, hogy egyáltalán nincs ellene annak, hogy megtartsák a választásokat. Ehhez viszont olyan feltételeket szabott, amiket jelenleg nehéz lenne teljesíteni: minden feleljen meg a demokratikus normáknak, és ne érje hátrány Ukrajna háborús erőfeszítéseit.
A nyugati szövetségesek korábban a demokratikus választások megtartására sürgették Ukrajnát. A cikk felidézi, hogy tavaly májusban Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke „szabad és tisztességes választások” megtartására szólította fel Ukrajnát.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán elnök a 2022 februárja óta elvesztett területek hovatartozásával kapcsolatban akár már hajlandó lehet tárgyalóasztalhoz ülni.
A cikk négy nagy dilemmát emel ki, amivel Ukrajnának szembe kell néznie, ha választást akar tartani. Az első jogi jellegű, ugyanis jelenleg hadiállapot van érvényben Ukrajnában, és az erről szóló törvényben az szerepel, hogy nem lehet ilyen időszakban választást tartani – ez azonban nem szerepel az alkotmányban. A törvények megváltoztatása számtalan bonyodalmat vonna maga után.
A második probléma az, hogy
Oroszország majdnem Ukrajna területének a 20%-át megszállás alatt tartja.
Ráadásul a bombázások miatt sok helyen nincs megfelelő infrastruktúra egy voksolás levezényléséhez. Komoly biztonsági problémát okozna a katonák szavazásának a kérdése is. A legrosszabb forgatókönyv szerint az oroszok olyan nagyszabású támadást időzíthetnének egy választás napjára, amely miatt fel kellene függeszteni a voksolást.
A harmadik dilemma pénzügyi jellegű: túl sok pénzbe kerül egy választás, és jelenleg minden egyes fillér a háborúra megy.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán elnök megígérte: a támogatást a lehető legnagyobb felelősséggel használják fel.
A negyedik probléma a szervezés lebonyolítása. A háború kitörés óta több mint 6,5 millió ukrajnai lakos hagyta el az országot, akik közül 1 millió Oroszországba vagy Fehéroroszországba ment. A cikk felhívja a figyelmet: lehetetlen feladat lenne Ukrajna számára megfelelő infrastruktúrát biztosítani a szavazáshoz. Egy névjegyzék összeállítása is komoly kihívást jelentene.
Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy
a nemzetközi jogban elfogadott, hogy egy háború alatt a regnáló kormány marad hatalmon. Ez történt az Egyesült Királyságban a második világháború idején.
Az elmúlt két évben jelentősen csökkent Volodimir Zelenszkij népszerűsége: a korábbi 84 százalékról 62 százalékra esett 2023 decemberére. Ennek ellenére ez elég lehetne a választási győzelemhez.
A Portfolio.hu cikke szerint a csökkenés egyik oka, hogy az elnök komoly vitába keveredett Valerij Zaluzsnijjal, az Ukrán Fegyveres Erők korábbi főparancsnokával. A vitát az elnök azzal zárta le, hogy leváltotta a főparancsnokot. Az ügy pikantériájához tartozik a tény: sokan Zaluzsnijt tartották az elnök egyik lehetséges kihívójának.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán elnök menesztette Szerhij Sefirt, aki 2019 óta töltötte be a főtanácsadói tisztséget.