Szalutáltatni szeretné a romániai kisebbségeket a román nemzet előtt az AUR törvénytervezete, írja a Krónika.
Az etnikai kisebbségek román nemzet iránt kifejezett tiszteletének napja – ilyen nevű új hivatalos „ünnepnapot” kaphat Románia, ha a bukaresti parlament elfogadja az ezt szorgalmazó, nemrég benyújtott törvénytervezetet, melyet a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik honatyája, Adrian Cătană szenátor nyújtott be a törvényhozásnak – írja a kolozsvári Krónika.
Cătană november 24-ét nézte ki az új ünnepnapnak.
Ez Stephan Ludwig Roth (1796-1849) erdélyi szász író, evangélikus lelkész, pedagógus, politikus, forradalmár születésnapja, aki az AUR honlapján is olvasható tervezet szerint „kiváló védelmezője” volt a románok jogainak, hiszen ellenállt az Erdélyben akkoriban tapasztalt „asszimilációs politikáknak”.
A tervezet indoklásában a Krónika szerint a Rothhoz hasonlóan medgyesi születésű Szeben megyei szenátor kifejti: 1842-ben a szász pedagógus a románt nevezte meg Erdély valódi hivatalos nyelveként, miközben ezt a titulust a magyarnak szánták.
A kolozsvári magyar lap emlékeztet: Stephan Ludwig Roth említett röpiratának magyar nyelvű, a Pont Kiadó által 2021-ben kiadott változatának ajánlójában azt olvashatjuk, hogy A nyelvharc Erdélyben - A honnan és a hová megvilágítása című írás a németség Erdélyben való fennmaradása érdekében született. Rothot Kossuth Lajos utasítására 1849-ben kivégezték, ami sokat rontott a magyarok megítélésén.
Mint írják: korábban egy másik AUR-képviselő is benyújtott már egy olyan – még el nem fogadott – törvénytervezetet, amely a június 26-ai nemzeti lobogó napján amellett, hogy mindenkit haptákba állítana, hazarendelne a nyári vakációban, arra kötelezné valamennyi polgármestert – természetesen a magyarokat is –, hogy megcsókolják a román zászlót: ellenkező esetben pénzbírságra, sőt bűnvádi eljárásra is számíthatnának.
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecsegteti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
