A „mérsékelt” és „populista” jobboldal egymásra találásának esélyeiről értekeznek a Politicón.
Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
***
Az amerikai Georgetown Egyetem oktatója, R. Daniel Kelemen és Jonathan B. Slapin zürichi professzor a Politicón írt arról, hogy szerintük a „mainstream” pártoknak távolságot kellene tartaniuk a „radikális populistáktól”.
A szerzők szerint miután az EP-választáson várhatóan előre törnek a populisták, ezért a fősodorbeli középjobbnak fontos döntést kell meghoznia:
vagy továbbra is kiközösíti versenytársait, vagy pedig saját elveit eldobva összefog velük.
Úgy látják, nemzeti szinteken a középjobb pártok már válaszoltak erre a dilemmára: egyesek továbbra is „cordon sanitaire”-t, éles határvonalat húznak a radikálisok felé, mások viszont koalícióba lépnek velük. Ugyanakkor érdekes módon vannak olyan mainstream pártok, amelyek otthon elhatárolódnak a radikálisoktól, de európai szinten szövetségre lépnek velük a pártcsaládokon keresztül. A szerzők szerint ez „kettős mérce”.
A Politico szerzői a CDU-t veszik példának: a német kereszténydemokraták otthon élesen elhatárolódnak az AfD-től, miközben – érvelnek a szerzők – Orbán Viktor „szélsőjobboldali” és „egyre inkább autoriter” Fidesz pártjával boldogan együttműködtek az Európai Néppártban. 2021-ben viszont elváltak az EPP és a Fidesz útjai.
Másik példaként a Smer esetét mutatják be: Robert Fico szlovák baloldali pártjának tagságát 2023 októberében függesztették fel az európai szocialisták – azután, hogy a Smer otthon összefogott egy radikális jobboldali párttal. De a szerzők egy Németországban és Olaszországban készült közvélemény-kutatást is felhoznak, amiből kiderült, hogy
a mainstream szavazók közel háromnegyede azt se tudja, milyen pártcsaládhoz tartozik a pártjuk;
de egyébként a kétharmaduk nem kérne abból, hogy a pártjuk a radikálisokkal fogjon össze.
A Politico szerzői szerint a fősodorbeli pártok évekig együttműködtek az autokratákkal anélkül, hogy a szavazóik észrevettek volna, de most már más a helyzet, és a szavazóiknak nem tetszik, amit látnak.
Az EP-választáson ugyanakkor a radikálisabb jobboldal áttörése várható, harmadik erővé tud válni a két pártcsaládjuk összevonva; ugyanakkor az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok egy vékony többséget meg tudnak tartani – írják a szerzők.
Az új helyzetben viszont a középjobb pártokat „csábíthatja” majd a többi jobbossal való együttműködés
– de a Politico szerzői arra figyelmeztetnek, hogy ezzel szerintük a választási támogatottságukat veszélyeztetik.
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Egyre többen követnék Orbán Viktor politikáját.
Érdekes kontextusba helyezte a művész az új számát.
Gáspár Evelin hamar meggyőzte a külügyminisztert.
A szlovák kormányfő szerint a lap valótlanságokat közölt.
Azt is tudjuk, kik mozgatják a szálakat.
A Bloomberg is beszállt a ringbe.
Vége a találgatásoknak, az Eurostat adatai feketén-fehéren bizonyítják a magyar gazdaság erejét. Mutatjuk a grafikonokat, amiktől Brüsszelben is csak pislognak.
A kormányfő közölte, ide jutottunk, ilyen a sokat hangoztatott tiszás szeretetország.
