Váratlan áttörés az EU-csúcson – mutatjuk a részleteket!

Váratlanul gyorsan véget ért csütörtök késő délelőtt az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója, miután a tagállami kormányfők nyitottak Magyarország kompromisszumos javaslata felé, s az uniós pénzeink ügyében is előrelépés történt.

Emlékeztetőül: a decemberi EU-csúcson a tárgyalóasztalon az Európai Unió többéves költségvetésének felülvizsgálata szerepelt, melynek keretében az Európai Bizottság 64,6 milliárd euró többletbefizetést kért a tagállamoktól. Ennek tetemes részét, 50 milliárd eurót egy Ukrajnának szánt négyéves támogatási csomag tett ki.

mert nem látta értelmét annak, hogy az Európai Unió a gyorsan változó katonai helyzettől függetlenül négy évre előre elkötelezze magát egy fix összeg kifizetése mellett anélkül, hogy bármiféle lehetőség lenne időközben a felülvizsgálatra, elszámolásra, módosításra.

Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter lapunknak januárban elmondta: az teljesen elképzelhetetlen, hogy Magyarország változatlan formában megszavazzon egy olyan javaslatot, amit decemberben egyszer már elutasított. Orbán Balázs decemberben Brüsszelben világossá tette, hogy ha a tagállamok Ukrajna finanszírozását az uniós költségvetés felülvizsgálatának keretében szeretnék megvalósítani, akkor meg kell oldaniuk azt a problémát is, hogy Magyarország nem fér hozzá a költségvetés szerint neki járó források egy részéhez.

a januári egyeztetések során pedig a magyar kormány kompromisszumos megoldást ajánlott: hozzájárulnak négy évre az ötvenmilliárdos támogatáshoz, ha a Tanácsban évenként felülvizsgálja azt.

Engedtek a tagállamok

A mostani csúcson Magyarország mindkét kifogása – az ukrajnai támogatás rendszeres felülvizsgálata, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférésünk – kapcsán engedett nekünk a többi tagállam, így a kompromisszum gyorsan megszülethetett.

Magyarország először is elérte, hogy az Ukrajnának nyújtandó támogatást szigorú felülvizsgálati rendszer mellett folyósítsák,

az Európai Bizottságnak évente részletes jelentést kell majd adnia az Ukrajnának folyósított segély felhasználásáról, s ezt a jelentést az Európai Tanács elé kell vinnie.

Másrészt pedig az Európai Tanács állam- és kormányfői

A kiszivárgott dokumentum szerint a Tanács „a kondicionalitási eljárás alkalmazása kapcsán emlékeztet 2020. decemberi konklúzióira”. 2020-ban, a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus bevezetésekor az Európai Tanács ezt az eszközt azzal a céllal hagyta jóvá, hogy az „védje az Unió költségvetését, ideértve a Next Generation EU-t, a józan pénzügyi menedzsmentet és az Unió pénzügyi érdekeit”. A kormányfők kikötötték, hogy a mechanizmus alkalmazása 

Emellett leszögezték azt is, hogy az eljárás megindítását kiváltó tényállások „homogén elemek zárt listájaként olvasandók és alkalmazandók, és nem nyitottak más természetű szempontokra vagy eseményekre, a szabályozás nem érvényes általános hiányosságokra”.

Az, hogy a Tanács konklúziójában a 2020-as döntésre emlékeztet, világosan mutatja, hogy a tagállamok jelentős része szerint az Európai Bizottság – és kiváltképp az Európai Parlament – egyáltalán nem úgy értelmezi a jogállamisági eljárást, ahogyan azt az uniós jog szerint értelmezniük kellene, és olyan dolgokra is használják, amelyekre nem használhatnák.

„Tegnap éjszaka, ma reggel kaptunk egy ajánlatot, és végül kitárgyaltunk egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek ésszerű felhasználását, és garanciát kaptunk arra, hogy Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába. Hosszú tárgyalás után ezt az ajánlatot elfogadtuk” – kommentálta a döntést Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP