Keleti szomszédunk volt az ukrán gabona második legnagyobb exportpiaca tavaly.
A gabonakereskedők egymillió tonna ukrán búzát importáltak Romániába ebben a szezonban, ezzel Románia a második legjelentősebb exportpiacnak számított az ukrán búza számára Spanyolország (3,3 millió tonna) után – közölte az Economica.net román gazdasági portál az ukrán vámhatóságtól származó adatokat ismertetve.
A tavaly július 1-jén kezdődött piaci évben az ukrán búzaexport ez előző szezonhoz képest 4 százalékkal 10,3 millió tonnára csökkent.
A búzaexport célországai között Egyiptom (788 ezer tonna), Pakisztán (696 ezer tonna) és Törökország (615 ezer tonna) következik a sorban. A februári ukrán búzaexportot részletező adatok között Románia már nem jelenik meg, a legfontosabb célországok Pakisztán, Egyiptom, Tunézia és Törökország.
Az eredetileg a londoni Agricenzus.com szakportálon közzétett adatsor szerint a teljes ukrán gabonaexport ebben a kereskedelmi idényben február közepéig mintegy 26,5 millió tonnát tett ki, ami 11 százalékos visszaesés az előző szezonhoz képest. A kukoricaexportnál a legnagyobb mennyiségeket Spanyolországba (3,3 millió tonna), Kínába (1,8 millió tonna), Olaszországba (1,65 millió tonna) és Hollandiába (1,15 millió tonna) szállították.
Románia tavaly ősszel engedélyhez kötötte, és
azóta elvileg csak a hazai gazdálkodóknak és feldolgozóknak teszi lehetővé a mezőgazdasági termékek importját Ukrajnából.
A bukaresti mezőgazdasági tárca az intézkedést akkor azzal indokolta, hogy – bár az EU „szolidaritási folyosóit” elvileg a világ élelmiszerbiztonságára hivatkozva nyitották meg, a más piacokra szánt ukrán mezőgazdasági termékekre adott ideiglenes vámmentesség lehetővé tette, hogy a kereskedők jelentős mennyiséget már Romániában értékesítsenek. Ez súlyos piaci zavarokat okozott, leverte a gabonafélék és olajos növények felvásárlási árát, megdrágította a szállítást, ami miatt a romániai gazdák 45 százaléka fizetésképtelenné vált – mutatott rá a román mezőgazdasági tárca.
Romániában januárban három héten keresztül munkagépeikkel felvonulva forgalomlassítással tüntettek a gazdák,
egyebek mellett az országon áthaladó ukrán gabonaexport őket érintő következményei ellen. Marcel Ciolacu miniszterelnök ennek kapcsán többször úgy nyilatkozott: Románia kizárólag a tranzitot engedélyezi, október óta „egyetlen szem ukrán búza” sem maradt az országban.
(MTI)
Nyitóképen: Mezőgazdasági gép Harkiv régióban. Fotó: Vyacheslav Madiyevskyy / NurPhoto / AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Dan Jørgensen, az EU energiáért felelős biztosa szerint pedig „az EU a legrosszabb forgatókönyvre készül”.
A számok bizony nem hazudnak.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
A német zöld politikus máris felvázolta, mit kellene tennie az EU-nak, ha Orbán Viktor hatalmon marad.
A nagyheti dráma mélyre visz. Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol! Szilvay Gergely írása.
A rendkívüli helyzetről Aleksandar Vučić szerb elnök is kiadott egy közleményt.
