„Nem is akarják érteni, amit mondunk” – mondta Kovács Zoltán a Nézőpont Intézet „Magyarország-kép a világsajtóban” elnevezésű rendezvényén. Tudósításunk!
A Nézőpont Intézet a 2023-as évre vonatkozóan is elkészítette a világsajtó Magyarországról szóló megjelenéseinek összesített elemzését, amelyet egy rendezvény keretében mutatott be február 15-én. Az esemény díszvendége volt Georg Gafron német újságíró és médiavállalkozó, aki 1977-ben egy autó csomagtartójában menekült el az NDK-ból a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol sikeres karriert futott be a médiában.
A rendezvényt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta: az intézet elemzői azt próbálják kikutatni, hogy miért nem érti a világ Magyarországot.
Az összesített elemzést Boros Bánk Levente elemzési igazgató foglalta össze, valamint ismertette a legérdekesebb megállapításokat. A szakember kijelentette: egyre nagyobb a Magyarországra irányuló figyelem, amelynek elsődleges oka az orosz-ukrán háború.
„Magyarország békepárti álláspontja volt az, amely elütött a nyugati országok politikájától és ez irányította még inkább Magyarországra a figyelmet”
– mondta az elemző.
Érdekesség például, hogy a korábban Magyarországgal alig foglalkozó orosz sajtó a háború óta többet ír a magyar helyzetről. Az orosz sajtó alapvetően semleges cikkeket közül a magyarokról, de a korábbiakhoz képest megnőtt a pozitív írások száma.
Az elemző öt nagyobb témát jelölt meg, amelyről leggyakrabban cikkeznek Magyarországgal kapcsolatban: az orosz-ukrán háború, az Orbán-kormány stratégiai döntései, EU és Magyarország, gazdaság és migráció. Boros Bánk Levente hozzátette:
a háború eltolta a fókuszt minden más témáról.
A nemzetközi sajtóban Magyarország legtöbbször negatívan jelent meg: 40% volt a negatív cikkek aránya, 38% a semleges, és 22% a pozitív.
Az elemző kiemelte: Németország hagyományosan kritikus Budapesttel, de érdekes módon a háború óta nem változott a német kritika aránya. A
legdrámaibb változás az angol nyelvű sajtóban következett be, amely teljesen Magyarország ellen fordult: 69% volt 2023-ban a negatív cikkek aránya. Mint elemzésükben is írják: „A háború – és benne a magyar békepárti pozíció – polarizáló volta legszembetűnőbb az angol nyelvű sajtóban érhető tetten. Míg 2021-ben és 2022-ben a semleges megjelenések voltak relatív többségben ezen a nyelvterületen, addig 2023-ban radikális fordulat állt be: mindkét (a pozitív híreket közlő és kritikus) tábor erősödött a korábbiakhoz képest, és a semleges megnyilvánulások száma 15 százalékra esett vissza (2021: 58 százalék, 2022: 60 százalék.)”
Szintén drámaian megromlott a lengyel sajtó képe Magyarországról: korábban 40%-ban pozitív cikkek jelentek meg a magyarokról, azonban 2023-ban, ez 9%-ra zuhant.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár beszédében kijelentette: a nemzetközi sajtóban egyenlőtlen pályán kell játszaniuk a magyaroknak. „Nem is akarják érteni, amit mondunk” – mondta a nemzetközi médiával kapcsolatosan.
Az államtitkár felidézte, hogy 2010-ben azonnal célkeresztbe került a kormány és ez azóta sem változott.
Mint elmondta: egyre nyersebb és támadóbb kritika-özön zúdul Magyarországra, amelynek célja: „a kormány ellehetetlenítése”. Hozzátette: soha nem volt olyan egyértelmű a nyomás, mint az elmúlt év végén és az idei év elején.
„Ahhoz képest jól állunk”
– jegyezte meg.
Nincs esély, hogy Magyarország megváltoztassa magáról a narratívát; de mint elmondta: a kormányt nem az határozza meg, hogy mit mond róla a nyugati sajtó.
Kovács Zoltán elmondta: felmerült, hogy vajon az-e a baj, hogy a magyarok rosszul kommunikálnak-e a nyugati világ felé; de végül arra a következtetésre jutottak, hogy a nyugati világ nem is akarja megérteni a magyar álláspontot. Hozzátette:
a nyomás nem fog csökkenni 2024-ben sem.
A rendezvényt egy panelbeszélgetés zárta, amely során Kovács Zoltán és Georg Gafron beszélgettek a nyugati sajtó negatív elfogultságáról Magyarországgal kapcsolatosan. Mráz Ágoston Sámuel megkérdezte a német újságírót, hogy mikor látott utoljára olyan cikket, amely pozitív volt Budapesttel kapcsolatban. Gafron elmondta: fel sem tudja idézni.
A német újságíró megpróbált arra a kérdésre is válaszolni, hogy vajon miért halt ki szinte teljesen a konzervatív újságírás Németországban. Szerintea német sajtót olyanok uralják, akik „meg akarják változtatni az emberek gondolkozását”, vagyis propagandisták és filozófusok, miközben a feladatuk a tények közlése lenne.
Georg Gafron az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban elmondta: a németek háromnegyede támogatni szeretné az ukránokat. Hozzátette: Németország lakossága a történelmi tapasztalatok miatt fél az oroszoktól, és az „orosz rendszer idegen a németeknek”.
Az újságíró bátorította a magyarokat és elmondta: a kormánynak vannak követendő intézkedései, különösen a családpolitika tekintetében.
Mint mondta: jót kell tenni, de a mondással ellentétben nem szabad róla hallgatni (tégy jót, ne beszélj róla). Kijelentette: bátornak kell lenni és haladni kell előre, nem kell foglalkozni az igazságtalan kritikával.
Nyitókép: Unsplash/Ervin Lukács
Ezt is ajánljuk a témában
Szijjártó Péter Kárpátalján, veszélyben a lengyel jogállamiság, tüntetések Németországban, viták a svéd NATO-tagság körül. Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Stratégában.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A Tisza Párt hónapok óta arra buzdította szavazóit, hogy ne engedjék idős hozzátartozóikat szavazni.
A Medián megint kitett magáért.
A Békemenet jött, látott és győzött.
„Itt már a piócás ember se tudna segíteni!”
A csapat drukkerei szerint a vezetőség hülyének nézi őket.
Végül is, ennyi a magyar igazság...
A színész feleségével utazott.
