A tagadástól a beismerésig – balos politikusok és az ellenzéki sajtó évekig harsogta, hogy a gyermekvédelmi törvénynek nincs köze az EU-forrásokhoz
Évekig tagadták az igazságot, míg végül Ursula von der Leyen kibökte, miről is van szó.
Az Európai Számvevőszék jelentése szerint viszont repedések vannak a páncélzaton.
Mint ismert, januárban gyakorlatilag önleleplező beszédet tartott a hazánkról folytatott európai parlamenti vita során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki elismerte azt, amit a magyar kormány már régóta hangoztatott: a migrációs politikánk mellett az LMBTQ-jogok biztosítása, magyarul a gyermekvédelmi törvény miatt tartják vissza a hazánknak járó uniós forrásokat, pontosabban annak maradék, nagyobbik részét.
Ezt is ajánljuk a témában
Évekig tagadták az igazságot, míg végül Ursula von der Leyen kibökte, miről is van szó.
Ezek után napvilágot látott az Európai Számvevőszék jelentése, amely jogszerűnek és átláthatónak minősítette a Magyarország esetében használt jogállamisági eljárást. Ennek keretben vizsgálták az uniós költségvetés felzárkóztatási támogatásainak feltételeit (22 milliárd zárolt euró), a jogállamisági feltételeket (6,3 milliárd euró külön zárolva) és a helyreállítási alapot blokkoló szupermérföldköveket (10,2 milliárd zárolt euró, ebből közel egymilliárdot előlegként már kifizettek).
Az Európai Unió új jogállamisági biztosítékai mindenképpen dicséretes előrelépést jelentenek, ám repedések mutatkoznak a páncélzaton, pedig a jogállamiság, mint alapvető uniós érték feltétlenül hézagmentes védelmet érdemel”
– jelentette ki Annemie Turtelboom, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag.
Az uniós források felszabadítására vonatkozó döntésekben tehát fontos szerepet játszhatnak politikai szempontok. Emlékezhetünk rá, hazánk 2021 májusában nyújtotta be a Covid-járvány által okozott gazdasági, pénzügyi, társadalmi károk orvoslására létrehozott helyreállítási alaphoz szükséges tervet.
Von der Leyen pedig júliusában Magyarországra jött volna, hogy aláírja az erről szóló megállapodást. Azonban az út elmaradt.
Ezzel pedig már akkor világossá vált, hogy a két dolog összefügghet.
Később Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos bejelentette, egyelőre Brüsszel nem fogadja el a magyar helyreállítás tervet és nem is utalják az ezzel járó támogatást. A biztos indoklásában a magyarországi jogállamisági jelentésre hivatkozott, amely szerint rendszerszintű problémák vannak a magyar jogállamisággal, amelyeket orvosolni kell.
A biztos négy területet említett: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépést, a sajtó sokszínűségét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét. Hazánk egyébként az alapból nagyjából 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra volt jogosult.
A korábbi lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki is hangot adott Brüsszelben a véleményének.
„Rendkívüli kétértelműség és eltérő megközelítések mutatkoznak az Európai Unió részéről a jogállamiságot illetően attól függően, hogy ki van hatalmon egy tagállamban” – jelentette ki Morawiecki, az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján.
Fotó: Markus Scholz/dpa Picture-Alliance via AFP