Amerikai történész: Habsburg-hagyományokkal és keresztény identitással újra összefoghat Közép-Európa!
Miért Közép-Európa egysége lehet a megoldás az EU válságára?
Közel kétszázötven résztvevő mellett zajlott a Mathias Corvinus Collegium Európa-szerte egyedülálló konferenciája, amely az európai civilizációs örökség tanulságait és az európai együttműködés jövőjének kihívásait tárgyalta.
„Ha az európai politika mai siralmas állapotára pillantok, akkor minden okom meglehet a kétségbeesésre. De azt is tudom, hogy csodák történnek, s ilyet magam is átéltem, amikor a kettéhasított Európa a rendszerváltoztatások után egyesülhetett. Mikor a Jóisten történelmünket alakítja, bölcs és nyíltszívű emberekre van szükség, ezen múlik kontinensünk jövője” – fogalmazott Rocco Buttiglione a római Szent V. Pius Egyetem politológia professzora, a konferencia egyik vezérszónoka.
Közel kétszázötven résztvevő mellett zajlott a Mathias Corvinus Collegium Európa-szerte egyedülálló konferenciája, amely az európai civilizációs örökség tanulságait és az európai együttműködés jövőjének kihívásait tárgyalta.
A rendezvényt Lánczi András, Széchenyi-díjas filozófus, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi tagja; Horváth Attila, alkotmánybíró, magyar jog- és alkotmánytörténész professzor; valamint Sándor Lénárd, az MCC Nemzetközi Jogi Műhelyének vezetője és a konferencia szervezője nyitották meg. A megnyitók arra világítottak rá, hogy a magyar jogfejlődés és a történeti alkotmány hogyan gazdagította az európai civilizációs örökséget. Európa jövőjéről gondolkodni otthonteremtő munka, ami fáradságos és küzdelmes, ugyanakkor nem spórolható meg.
Rocco Buttiglione a konferencia egyik vezérszónoka az európai együttműködés történelmi ívét felidézve hangsúlyozta a közös kulturális alap jelentőségét, valamint a kereszténység megtartó erejét, amely összekovácsolta Európa különféle népeit és közösségeit. Az európai politika jelenlegi állapota kétségbeejtő, de amint felidézte, csoda segített egyesíteni az hidegháborúban kettéhasított európai civilizációt.
Európának bölcs és nyíltszívű vezetőkre van szüksége, mint ahogy Szent II. János Pál fogalmazott, ahhoz, hogy az emberek közép- és hosszú távú érdekeiket meglássák, az égbolt irányába kell emelniük tekintetüket.
A konferencia másik vezérszónoka, Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogászprofesszor volt, aki arra figyelmeztetett, hogy a nemzetállamok egyre inkább elveszítik az ellenőrzést az integráció felett. Az európai együttműködés azonban nem járhat együtt olyan birodalmi elképzeléssel, amely a tagállamok önrendelkezését kiüresíti. Az Európai Unió nem erőltetheti rá magát a tagállamokra, hanem sokkal inkább szabadságukat kell kiteljesítenie – fogalmazott a francia alkotmányjogász professzor.
A konferencia változatos panelbeszélgetései részletesen tárgyalták az európai civilizációs értékeket, valamint az európai együttműködés intézményi reformjának kérdését, ennek keretében pedig a nemzeti intézmények, így a különösen a felsőbíróságok uniós szerepvállalásának lehetőségeit és szükségességét. Ezen felül a panelbeszélgetések rávilágítottak az európai együttműködés előtt álló stratégiai kihívásokra, valamint az európai versenyképesség kérdéseire.
Az előadók hangsúlyozták, hogy az egypólusú és liberális világrend véget ért, és éppen ezért
Európának pragmatikusabban kell gondolkodnia és minél erősebb stratégiai autonómia kialakítására kell törekednie. Szintén egybehangzóan hangsúlyozták a belső piac jelentőségét és a nyugat-balkáni bővítés stratégiai fontosságát.
A konferencia Európában egyedülálló seregszemle volt, amelyen Európa számos országából, valamint az Egyesült Államokból érkező jogászprofesszorok, politikatudósok, nemzetközi bíróságok tagjai és nemzeti bírók életre hívták az európai civilizációs örökséget és megvitatták az európai jövő kérdéseit.
Nyitókép: Gyurkovits Tamas/MCC