Egy kis hamburgi bankon keresztül pénzelte Irán a terrorszervezeteit.
Miközben a libanoni Hezbollah és a jemeni húszik rakétatámadásokkal zavarták a Vörös-tenger forgalmát, egy hamburgi bankon, a Varengoldon keresztül pénzelhette Irán a külföldi terrorista szervezeteit – írta meg a Politico.
Az üggyel kapcsolatban a hamburgi Varengold banknál nemrég részletes vizsgálat zajlott, miután a német titkosszolgálatok értesítették a német bankfelügyeletet a nemzetközi szankciók alá eső Irán pénzügyi tevékenységeiről.
Az ügynökségek szerint Irán szívesen használ európai bankokat illegális pénzügyi műveletekre, mivel Európában kevésbé szigorú az ellenőrzés, mint az Egyesült Államokban.
A német bankfelügyelet már korábban jelezte, hogy vizsgálja a Varengold bankot, de eddig nem tárta fel, hogy azért, mert Irán terrorista szervezetek finanszírozására és pénzmosásra is használná a bankot. A Varengold tagadja a hírt, bár hírszerzői források szerint az iráni Al Kudsz, a Forradalmi Gárda külföldi szervezete, valóban a hamburgi bankot használhatta, irányítva a Hezbollahot és a húszi terrorista szervezeteket.
A módszer már régóta ismert. Irán nem közvetlenül finanszírozza a szervezeteket, inkább olajat ad nekik, amit azok értékesítenek (főként Kínának) és a pénzt több helyen költik el, hogy az nyomtalanul tűnjön el a nyugati hírszerző szervezetek elől. Az ügylet mindkét fél számára előnyös, mivel az olaj jóval olcsóbban jut el a vevőhöz, mint a nyílt piacon.
A mi üzleti partnereink globális élelmiszer- és gyógyszernagykereskedők. Hiteleket nyújtunk olyan esetekben, amikor sürgős humanitárius szállítmányról van szó, de természetesen figyelembe vesszük azokat a szankciókat, melyeket az Európai Unió vagy az Egyesült Államok alkalmaz
– közölte a bank szóvivője a Politicoval.
„Irán számára pénzügyi csomópont lett a Varengold” – mondta ezt egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú hírszerző a brüsszeli lap tudósítójának, hozzátéve, hogy csodálkozik azon, hogy eddig még senki sem kötötte össze a szálakat.
***
Nyitókép: Bodo Marks/picture alliance via Getty Images
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
Szijjártó Péter határozottan tagadta, hogy Donald Trump bármit is követelt volna Magyarországtól.
A Bizottság elnöke már egy lépést sem tesz anélkül, hogy előtte ne hívná fel Donald Trumpot. Ezúttal is csak egy ilyen beszélgetés után jelentette be a szankciókat.
Washington újabb háborús nyomásgyakorlásra buzdítja Európát.
A szankciók eddig leginkább Európának fájtak, és most még egy ütést mérhet Brüsszel az energiaiparra. Az olajipari cégek is bekerülhetnek a következő szankciós csomagba.
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere szerint gazdasági szempontból az Európai Uniónak kedvezőbb lenne, ha amerikai nyersanyagokra támaszkodna.
A legújabb nemzetközi szabványoknak megfelelően készülő energiatakarékos vonatok 160 km/h sebességre lesznek képesek.
A szövetségi bíró eljárásjogi okokból visszadobta az elnök 15 milliárd dolláros keresetét, amint a New York Times ellen nyújtott be.
