2024 fegyveres konfliktusai, amelyek leginkább felgyorsíthatják a világrend-váltást – a világ három katonai válsággócáról, az ukrajnai, a gázai háborúról és a tajvani konfliktusról kérdeztük az katonai szakértőt a Világrend legújabb adásában.
„A Hamásznak időre van szüksége, ez a túlélést jelentheti” – fogalmazott egy lehetséges tűzszüneti egyezséggel kapcsolatban Resperger István, aki szerint a túszcserék miatt a szembenálló felek mindegyike érdekelt lehet. Mint fogalmazott, a Hamász eddig 10-14 ezer harcosát veszthette el a Gázai övezet északi részén zajlott harcokban, míg körülbelül 220 izraeli katona esett el, és hozzávetőlegesen 3500 sebesültjük van, ebben a számban benne vannak az október 7-i terrortámadás sérültjei is.
A katonai szakértő szerint
Izrael érdeke, hogy egy lendületből végigvigye a Hamász elleni nagyszabású hadműveletet, amely egy komplex manőver,
különösen a városi hadviselés, amelyben rengeteg a rombolás, ahol civileket emberi pajzsként használnak, ahol a harci terepen még polgári lakosság tartózkodik. A veszteségeket tekintve a háborúból eddig jól jött ki az izraeli hadsereg, viszont a hadművelet jelentősen elhúzódik. Az ezredes szerint „az izraeli hadsereg sok mindent megtanult a gerilla hadviselésről, de sok mindent elfelejtett”: sok esetben a harckocsik gyalogsági biztosítás nélkül hatolnak be, ezzel céltáblává válnak.
Egy szervezetet nem lehet egyetlen csapással megsemmisíteni – idézte Machiavellit a Világrend vendége, aki szerint
a támadási infrastruktúrák nagy részét az izraeli hadsereg már elfoglalta,
de félő, hogy ez a hadművelet újra fogja termelni a terrorizmust.
„Izrael az 1970-es évekhez képest óriási diplomáciai sikereket ért el” – fejtette ki Resperger István, amelyhez hozzátette, Izraellel az egész régió kereskedik. A háborúnak komoly gazdasági következményei lesznek, és a diplomáciai kapcsolatok is megsínylik, ugyanakkor Izrael célja egyértelmű: a Hamász teljes kiszorítása a területről.
Mint a szakértő elmondta: a környező arab országoknak majdnem tízszeres katonai fölényük van Izraellel szemben, de
az izraeli hadsereg modern, minőségi fegyverzettel rendelkezik, amelynek jelentős elrettentő ereje van.
Resperger István Irán stratégiai céljairól úgy vélekedett: Izrael állam gyengítése a fő cél, turizmusának, gazdaságának bedöntése, ennek érdekében veti be a térség több államában tevékenykedő proxy-jait, fegyveres szövetségeseit.
„Bőven van még Amerikának tartaléka Tajvan védelmére és támogatására gazdasági és katonai segélyekkel” – válaszolt az ezredes arra kérdésre, hogy Amerikának meddig lesz még ereje a háromfrontos kihívás (Gáza, Ukrajna és Tajvan) lereagálására.
Amerikának 12 repülőgéphordozó anyahajója van, Kínának egyelőre kettő,
de Peking az amerikai fölényt azzal kompenzálja, hogy a Dél-kínai-tengeren a vitatott hovatartozású szigeteken repülőtereket épít, ahol elhelyezi vadászgépeit, hogy készenlétben álljanak. Resperger István úgy vélte, Tajvan és Kína között nagy asszimetria van: egy körülbelül 80 ezres haderő áll szemben egy több mint 1 milliós hadsereggel, ennek ellenére nem tartja reálisnak azt, hogy Kína katonai eszközökkel próbálná beolvasztani Tajvant.
„A világ biztonsági dimenziói repedezőben vannak” – jelentette ki Resperger István, amelyhez hozzátette, a NATO soha nem szerette volna azt, hogy Kína, Oroszország és Irán szoros partnerséget alakítson ki, de ez megtörtént, sőt,
a BRICS-államok a gazdasági mellett a katonai együttműködésben is megállapodtak.
„Ez már végjáték a Dnyipro mentén, ez csak életben tartja az ukrán államot” – fejtette ki Resperger István azzal kapcsolatban, hogy a hetekben szavazta meg az Európai Unió, hogy további 50 milliárd euróval támogatják Ukrajnát. A katonai szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna a háború két éve során 400 milliárd dollárt kapott, ebből 90 milliárd dollár volt a katonai segély, és ennek a 60 százalékát az Egyesült Államok adta, de
tavaly október óta nagyobb fegyverszállítmány nem érkezett a frontra.
Mint fogalmazott, az európai országok már nem szívesen adnak át további haditechnikát, mert maguk is háborúra készülnek, a saját önvédelmükre rendezkednek be. Ezzel együtt az ezredes nem tart reálisnak egy orosz támadást egy NATO-tagállam ellen, mert az orosz hadsereg leterhelt, a NATO kollektív védelme pedig automatikusan valamennyi NATO-állam beavatkozását hozná magával egy orosz hadművelet esetén. Szerinte Oroszországnak nincs ereje ahhoz, hogy a NATO-val képes legyen felvenni a harcot: a nyugati szövetségnek 5, az oroszoknak 1 millió katonájuk van, a technikai eszközökben pedig még nagyobb a technológiai fölénye a NATO-nak.
--
A Világrend adásának vendége Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Lakosok észrevételezik a bombázások okozta romokat Rafahban 2024. február 12-én (forrás: MOHAMMED ABED / AFP)
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Kijev hajlandó lehet kompromisszumot kötni a Donbasz régió területének kérdésében, amelyet Moszkva teljes ellenőrzés alá szeretne vonni.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
Ismét sikert aratott Donald Trump.
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.
Időközben az is egyértelművé vált, hogy a magyarok nem gyűlölik Oroszországot, ami egyedülálló Európában. Mutatjuk július hónap legolvasottabb Mandiner-cikkeit.
Magyar Péterékkel szembejött a valóság: ételosztással nem lehet szavazókat vásárolni.
Nem finomkodott a miniszter.
A választási bizottság döntése nem végleges, a bíróságon lehet fellebbezni ellene.
