2024 fegyveres konfliktusai, amelyek leginkább felgyorsíthatják a világrend-váltást – a világ három katonai válsággócáról, az ukrajnai, a gázai háborúról és a tajvani konfliktusról kérdeztük az katonai szakértőt a Világrend legújabb adásában.
„A Hamásznak időre van szüksége, ez a túlélést jelentheti” – fogalmazott egy lehetséges tűzszüneti egyezséggel kapcsolatban Resperger István, aki szerint a túszcserék miatt a szembenálló felek mindegyike érdekelt lehet. Mint fogalmazott, a Hamász eddig 10-14 ezer harcosát veszthette el a Gázai övezet északi részén zajlott harcokban, míg körülbelül 220 izraeli katona esett el, és hozzávetőlegesen 3500 sebesültjük van, ebben a számban benne vannak az október 7-i terrortámadás sérültjei is.
A katonai szakértő szerint
Izrael érdeke, hogy egy lendületből végigvigye a Hamász elleni nagyszabású hadműveletet, amely egy komplex manőver,
különösen a városi hadviselés, amelyben rengeteg a rombolás, ahol civileket emberi pajzsként használnak, ahol a harci terepen még polgári lakosság tartózkodik. A veszteségeket tekintve a háborúból eddig jól jött ki az izraeli hadsereg, viszont a hadművelet jelentősen elhúzódik. Az ezredes szerint „az izraeli hadsereg sok mindent megtanult a gerilla hadviselésről, de sok mindent elfelejtett”: sok esetben a harckocsik gyalogsági biztosítás nélkül hatolnak be, ezzel céltáblává válnak.
Egy szervezetet nem lehet egyetlen csapással megsemmisíteni – idézte Machiavellit a Világrend vendége, aki szerint
a támadási infrastruktúrák nagy részét az izraeli hadsereg már elfoglalta,
de félő, hogy ez a hadművelet újra fogja termelni a terrorizmust.
„Izrael az 1970-es évekhez képest óriási diplomáciai sikereket ért el” – fejtette ki Resperger István, amelyhez hozzátette, Izraellel az egész régió kereskedik. A háborúnak komoly gazdasági következményei lesznek, és a diplomáciai kapcsolatok is megsínylik, ugyanakkor Izrael célja egyértelmű: a Hamász teljes kiszorítása a területről.
Mint a szakértő elmondta: a környező arab országoknak majdnem tízszeres katonai fölényük van Izraellel szemben, de
az izraeli hadsereg modern, minőségi fegyverzettel rendelkezik, amelynek jelentős elrettentő ereje van.
Resperger István Irán stratégiai céljairól úgy vélekedett: Izrael állam gyengítése a fő cél, turizmusának, gazdaságának bedöntése, ennek érdekében veti be a térség több államában tevékenykedő proxy-jait, fegyveres szövetségeseit.
„Bőven van még Amerikának tartaléka Tajvan védelmére és támogatására gazdasági és katonai segélyekkel” – válaszolt az ezredes arra kérdésre, hogy Amerikának meddig lesz még ereje a háromfrontos kihívás (Gáza, Ukrajna és Tajvan) lereagálására.
Amerikának 12 repülőgéphordozó anyahajója van, Kínának egyelőre kettő,
de Peking az amerikai fölényt azzal kompenzálja, hogy a Dél-kínai-tengeren a vitatott hovatartozású szigeteken repülőtereket épít, ahol elhelyezi vadászgépeit, hogy készenlétben álljanak. Resperger István úgy vélte, Tajvan és Kína között nagy asszimetria van: egy körülbelül 80 ezres haderő áll szemben egy több mint 1 milliós hadsereggel, ennek ellenére nem tartja reálisnak azt, hogy Kína katonai eszközökkel próbálná beolvasztani Tajvant.
„A világ biztonsági dimenziói repedezőben vannak” – jelentette ki Resperger István, amelyhez hozzátette, a NATO soha nem szerette volna azt, hogy Kína, Oroszország és Irán szoros partnerséget alakítson ki, de ez megtörtént, sőt,
a BRICS-államok a gazdasági mellett a katonai együttműködésben is megállapodtak.
„Ez már végjáték a Dnyipro mentén, ez csak életben tartja az ukrán államot” – fejtette ki Resperger István azzal kapcsolatban, hogy a hetekben szavazta meg az Európai Unió, hogy további 50 milliárd euróval támogatják Ukrajnát. A katonai szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna a háború két éve során 400 milliárd dollárt kapott, ebből 90 milliárd dollár volt a katonai segély, és ennek a 60 százalékát az Egyesült Államok adta, de
tavaly október óta nagyobb fegyverszállítmány nem érkezett a frontra.
Mint fogalmazott, az európai országok már nem szívesen adnak át további haditechnikát, mert maguk is háborúra készülnek, a saját önvédelmükre rendezkednek be. Ezzel együtt az ezredes nem tart reálisnak egy orosz támadást egy NATO-tagállam ellen, mert az orosz hadsereg leterhelt, a NATO kollektív védelme pedig automatikusan valamennyi NATO-állam beavatkozását hozná magával egy orosz hadművelet esetén. Szerinte Oroszországnak nincs ereje ahhoz, hogy a NATO-val képes legyen felvenni a harcot: a nyugati szövetségnek 5, az oroszoknak 1 millió katonájuk van, a technikai eszközökben pedig még nagyobb a technológiai fölénye a NATO-nak.
--
A Világrend adásának vendége Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Lakosok észrevételezik a bombázások okozta romokat Rafahban 2024. február 12-én (forrás: MOHAMMED ABED / AFP)
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna a brit lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint.
Az EU új külügyi főképviselője arról is kifejtette a véleményét, hogy szerinte az orosz gazdaság katasztrofális állapotban van.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
Elérjük a célunkat: Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi- és elosztóközponttá válik Európában!
A hírügynökség szerint újabb megoldást találhatott Szijjártó Péter.
