Szakértőt kérdeztünk, mekkora az esélye, hogy Oroszország megtámadja a németeket

A német fegyveres erők fegyveres konfliktusra készülnek Oroszországgal szemben – legalábbis ez derül ki egy gyakorlatozási, hadgyakorlati forgatókönyvből, ami szerint már idén februárban sor kerülhet a NATO és Oroszország közötti eszkalációra – számolt be a Bild. A portál szerint létezik egy forgatókönyv,

Ahogy arról a Mandineren is beszámoltunk, ebben a Bundeswehr-forgatókönyvben az eszkaláció már néhány héten belül megkezdődik. A Bild által megszerzett titkos „forgatókönyv” 2024 februárjában kezdődne több százezer NATO-katona bevetésével, ami egy 2025 nyarán kitörő háborúban csúcsosodna ki. Azt is megírtuk, hogy az erős kijelentéseiről ismert észt miniszterelnök, Kaja Kallas merész jóslattal állt elő Európa katonai fenyegetettsége kapcsán. Véleménye szerint:

Lapunk a felröppenő hírek kapcsán megkereste Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt, kíváncsiak voltunk, mit gondol egy esetleges német-orosz katonai konfliktus bekövetkeztéről.

Meg lehet állítani a katonai konfliktushoz vezető folyamatokat

„Alapvetően minden egyes állam minden egyes központi szervének fel kell készülnie a veszélyhelyzetekre. A katasztrófavédelemnek egy lehetséges árvízre vagy erdőtűzre, az egészségügynek egy esetleges járványra, a honvédelemnek pedig bármilyen elképzelhető vagy racionálisan bekövetkező katonai konfliktusa” – fogalmaz lapunknak a szakértő.

Somkuti Bálint ugyanakkor hangsúlyozza: a fent említett Bild-cikk pontosan arról szól, hogy Németország különböző lépéseinek köszönhetően kerülhet közvetlen katonai konfliktusba Oroszországgal. Úgy véli, érdemes pár szót ejteni erről, hiszen a felvázolt történések egy olyan folyamat végét – tehát magát az összeütközést – vetítik elő,

„Az egyik, amit érdemes kiemelni, hogy a politikai lépések, amelyek egyértelműen egy háborúhoz vezetnének, azokat van lehetőség elkerülni vagy bizonyos döntéseket nem meghozni. A másik fontos dolog, amit látni kell, hogy Németországnak nincs közvetlen határa Oroszországgal, úgyhogy a fent felvázolt konfliktus nehezen elképzelhető, hogy milyen formában következne be. 

Tehát a részletek pontos ismerete nélkül nagyon nehéz komoly következtetéseket levonni erről a hírről” – mondja a szakértő.

A német haderő katasztrofális állapotban van

Somkuti úgy látja, hogy a szóban forgó hír leginkább a német globalista kormányzat eltökéltségét mutatja abba az irányba, hogyha kell Németország fegyverrel is érvényt szerez az érdekeinek. Ugyanakkor hangsúlyozza: a német haderő katasztrofális állapotban van.

Somkuti Bálint szerint azt is mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy a jelenleg folyó háború teljes mértékben leköti Oroszország legtöbb erőforrását. 

„Ezzel nem azt mondom, hogy egy hagyományos fegyverekkel kivitelezett csapást ne tudnának kivitelezni, de csak jelentős veszteségek mellett. Tehát gyakorlatilag, amíg az ukrán konfliktus folyamatban van, addig nem nagyon látszik annak esélye, hogy az orosz fegyveres erők máshova tudnának fókuszálni” – jegyzi meg.

Somkuti hangsúlyozza: azután, ha az orosz-ukrán konfliktus véget ér, valóban lehet katonai zsarolási potenciál az orosz fegyveres erőkben. 

Hozzáteszi: az ENSZ alapokmánya is arról beszél, hogy első lépcsőben a katonai eszközökkel való zsarolást, és csak a második lépésben a katonai konfliktust tiltja be. Mint fogalmaz: a zsarolás mindig is egy bevett szokás volt a nagyhatalmak között. „Tehát nem egy hagyományos konfliktustól tartok ebben az esetben, hanem attól, hogy Oroszország – pontosan a lehetőségei miatt – zsarolásra használja fel a katonai erejét.

 – mondja a szakértő.

A szakértős szerint nyilvánvaló, hogy fenyegetve érzik magukat a Balti-államokon túl már a többi EU-s országban is, ugyanakkor „Lengyelország kivételével csak a szájtépést látjuk, de nem látunk tényleges cselekvést, pedig egy katonai fenyegetéssel szemben csak katonai erővel lehet fellépni”.

Európa perifériára szorítása

Somkuti kiemeli: a NATO egyértelmű katonai fölényben van Oroszországgal szemben, ezzel kapcsolatban senkinek semmilyen kétsége nem szabad, hogy legyen – és ez egy nagyon fontos szempont, amit figyelembe kell venni.

„Az igazi kérdés az, hogy az Egyesült Államok mennyire tudja fenntartani ezt a katonai fölényt, különösen, ha az amerikai elnökválasztási problémákra gondolunk, illetve a Trump elnök által bejelentett külpolitikai irányváltására. Ebben az esetben ugyanis az is elképzelhető – ami sokak rémálma egyébként –, 

– fogalmaz lapunknak a szakértő, aki szerint ez egy olyan forgatókönyv, amire mindenképpen fel kell készülni. 

„Könnyen lehet, hogy az Egyesült Államok olyan állapotba kerülhet, amelynek következtében nem tud Európába fegyveres erőket küldeni. Erre kéne fókuszálnia az adott országoknak, és nem a további kardcsörtetésre, illetve olyan megoldásokra, amelyeknek a körülményei meglehetősen homályosak” – szögezi le Somkuti.

Az alapvető problémát az jelenti, hogy nem látszik, ez milyen körülmények között valósulhatna meg. Amíg ilyen szinten megosztott politikailag az Unió, ilyen szinten a globalista érvények érvényesülnek, és az Egyesült Államokból érkező kezdeményezésekre nem tudják és nem merik azt mondani a vezetők, hogy köszönjük szépen, nem kérjük, mert ez sérti, vagy nem egyezik Európa érdekeivel, addig nem látom racionalitását, hogy ez bekövetkezzen” – fejti ki a szakember.

Somkuti kitér arra is, hogyha az Európai Unió a gazdasági súlyához mért külpolitikai befolyást szeretne elérni, akkor elkerülhetetlen valamilyen közös európai haderő felállítása. Ugyanakkor – mint fogalmaz – ez egy nagyon hosszú folyamat, és csak teljes egyetértésben végezhető el.

Ki fog meghalni az Európai Unióért?

„Jelenleg papíron az európai haderő rendkívül impresszív képességeket tud felmutatni, ám valójában ezek teljesen szétszórtak, és sok esetben csak papíron léteznek. Tehát az első és legfontosabb dolog annak a hozzáállásnak a megváltoztatása lenne, ami általában a fegyveres konfliktusokhoz kötődik” – szögezi le Somkuti, majd hozzáteszi:

Tehát ezt kéne először felszámolni”.

A biztonságpolitikai szakértő szerint ennek a gondolatnak a felszámolása gyakorlatilag a jelenlegi modern, neoliberális felfogásnak a teljes megszüntetését jelentené, amelyre nem sok esélyt lát.

„Jól mutatja a helyzet abszurditását, hogyha valahol, valakik a tábortűz körül népdalokat vagy régi katonadalokat énekelnek, azokat szélsőjobboldali elhajlónak tartják, egyből gyanús lesz a jelenlegi hatalom szemében. Amíg ez a felfogás nem változik meg, addig bármennyi fegyvert is gyárt Európa, nem lesz ember, aki alkalmazza, és nem lesz ember, aki harcoljon.

– teszi fel a költői kérdést a szakértő.

Nyitókép: Tobias Schwarz / AFP