Többfrontos katonai kóstolgatás zajlik a Közel-Keleten az Iránhoz közel álló milíciák és a nyugati fegyveres erők között. Nemcsak Gázában van már nyílt háború, forrong az egész régió.
A brit légierő – amerikai, kanadai, holland, ausztrál és bahreini támogatással – péntek hajnalban célzott légicsapásokat hajtott végre a húszi lázadók jemeni katonai létesítményei ellen. A támadások ezúttal nem az Arab-tenger kijáratánál konfliktus-zónában történtek, hanem Jemen belsejében, sőt, a főváros, Szanaa ellen is. Szemtanúk szerint legalább négy katonai célpontnál történtek hatalmas robbanások.
Amerikai katonai források szerint
nemcsak a légierő támadt, de hadihajókról és tengeralattjárókról is indítottak rakétákat mintegy tucat jemeni katonai célpontra.
A brit védelmi tárca értékelése szerint a húszik támadó képességeit jelentősen visszavetette ez a rajtaütés. A húszi hadsereg közleménye szerint 73 lövedék csapódott be a létesítményeiknél, öt katonájuk vesztette életét és hatan sebesültek meg a brit támadásban.
A külföldi kereskedelmi hajók védelmére az amerikai haditengerészet által a Vörös-tengerre rendelt cirkálók kedden 21 drónt és rakétát lőttek le a tenger fölött – ez volt eddig a legnagyobb mennyiségű húszi támadás, és már nem a kereskedelmi, hanem az amerikai hadihajók ellen, a légitámadás előtt néhány órával pedig
a húszik egy ballisztikus rakétát lőttek ki az Ádeni-öböl kereskedelmi útvonalára
– írja a Reuters.
Az Irán által támogatott síita húszik 2014-ben buktatták meg a szaúdi-szövetséges jemeni kormány, azóta az ország nagy része fölött ellenőrzést gyakorolnak. A gázai háború kirobbanásának napján, október 7-én azonnal drón- és rakétatámadásokat indítottak a Hamásszal való szolidaritás jegyében az Izrael déli részén fekvő Eilat ellen, ezeket azonban az izraeli rakétavédelmi rendszer semlegesítette.
Ezt követően stratégiát váltottak: október 19-ével kezdődően
elkezdték megtámadni a Vörös-tengeren áthaladó, izraeli kötődésű kereskedelmi hajókat a Báb el-Mandeb-szorosnál
– a nagy hajózási vállalatok azonban jelezték: nemcsak ezeket, hanem több más, nyugati kereskedelmi hajót is fenyegettek.
Ezt is ajánljuk a témában
Hetek óta minden izraeli kötődésű hajót megtámadnak a jemeni partoknál a jemeni húti lázadók, ezzel akarnak nyomást gyakorolni a zsidó államra a gázai bombázások beszüntetésére.
A húszi támadások az Európa és Ázsia között legfontosabb tengeri út megbénításával fenyegettek: a Földközi-tengerről a Szuezi-csatornán át lehet kijutni a Vörös-tengerre, majd az ominózus tengerszoroson keresztül az Arab-tengerre és az Indiai-óceánra. Ezért az amerikai haditengerészet december végén a területre vezényelt több cirkálót a kereskedelmi hajók védelmére, illetve amerikai kezdeményezésre létrejött egy nemzetközi tengervédelmi erő a húszi akciók kivédésére, húsz nemzet csatlakozott az összefogáshoz.
2024 első napjaiban húszi hajók támadtak meg konténereket szállító hajókat, rakétákkal, drónokkal lőtték őket, az amerikai cirkálók pedig felléptek a támadásokkal szemben. Ezt követően az iráni haditengerészet egy rombolót küldött a Vörös-tengerre.
A térségben tehát újabb szintet lépett a feszültség:
közvetlen katonai összetűzésbe került az Irán által támogatott lázadó csoport az amerikai hadsereggel.
Pénteken pedig a brit légitámadás egy következő állomás az eszkalációban.
Ahogy a Dél-Izrael ellen Hamász-terrorakció estében, úgy a vörös-tengeri húszi támadások mögött is iráni hírszerzési és katonai segítségnyújtást sejt az Egyesült Államok, emiatt pedig azt feltételezi, hogy Irán szándékos provokációkkal próbálja destabilizálni a gázai háború által feszültté vált Közel-Keletet. Irán ugyanezzel vádolja az Egyesült Államokat.
Libanonban és a Palesztin Hatóság által irányított ciszjordániai területeken pattanásig feszült a helyzet, Szíriában és Irakban Irán-barát milíciák és az ott tartózkodó amerikai katonák között lövöldözés történt.
Rishi Sunak miniszterelnök nyilatkozatában „korlátozott, szükséges és arányos önvédelmi akciónak” nevezte a katonai fellépést, mivel a húszik hónapok óta támadják a Vörös-tengeren áthaladó nyugati kereskedelmi hajókat, és ezzel destabilizálják a térséget
Joe Biden amerikai elnök reagálásában szintén válaszlépésnek nevezte a brit akciót, a kiváltó oknak pedig a húszik vörös-tengeri támadásait nevezte meg.
James Heappey brit védelmi miniszter azzal indokolta a támadást, hogy
a húszik akciói „nem ejthetik túszul a világkereskedelmet”
egy olyan időben, amikor a járványhelyzet és az ukrajnai háború miatt már eleve elviselhetetlen az infláció. A támadások valóban komoly fennakadást okoztak e kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal forgalmában, és ez felhajtotta a nyersanyagárakat, ugyanakkor a pénteki brit akció hatására is azonnal emelkedni kezdtek az olajárak.
A húszik külügyminiszter-helyettese arra figyelmeztette az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot, hogy „nagy árat fognak fizetni ezért az égbekiáltó agresszióért”. A húszi hadsereg pedig jelezte, ezért bosszút fognak állni,
a Vörös-tengeren – az ENSZ felszólításának ellenére – folytatni fogják a kereskedelmi hajók támadását.
A jemeni kormányt 2014-ben megbuktató húszi lázadók ellen nyolc éve harcoló Szaúd-Arábia a katonai eszkaláció megelőzésére szólította fel a feleket.
Irán éles szavakkal ítélte el a brit-amerikai támadást, mely „Jemen szuverenitásának és területi integritásának nyílt megsértése volt”, és figyelmeztetett: ez „tovább erősíti a bizonytalanságot és az instabilitást” a régióban.
Oroszország az eset miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnal összehívását kérte.
A libanoni Hezbollah közleményében pedig az áll, hogy „az amerikai agresszió újból megmutatta, hogy az Egyesült Államok odaadó partner a cionista ellenség Gázában és a térségben elkövetett tragédiáiban és mészárlásaiban”.
--
Nyitókép: Jemeni húszi fegyveresek Szanaa utcáján 2024. január 5-én (forrás: MOHAMMED HUWAIS / AFP)
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Az amerikai–közel-keleti tárgyalások újabb fordulója komoly feszültséget okozott.
Egy hónappal az amerikai–izraeli hadműveletek megkezdése után a jemeni húszi lázadók rakétatámadást indítottak Izrael ellen, ami a regionális eszkaláció újabb veszélyes szakaszát jelzi.
A korábbi közvetítőkkel szemben mély bizalmi válság alakult ki.
Washington példátlan erejű válaszlépést helyezett kilátásba.
A Tisza brüsszeli döntései és az ukrán olajblokád egyszerre formálják az energiahelyzetet.
A külügyminiszter szerint a közel-keleti háború hatásai az energiapiacon is érezhetők, ezért az árak ellenőrzését tervezik.
Magyar Péter politikai üldözés elérte a Nobel-díjas Krausz Ferencet is.
Nagy János kijelentette, a leköszönő kormány büszke lehet a munkájára.
