Embertelen bánásmódnak és kínzásnak tartják az ilyen kivégzési formát.
ENSZ-szakértők szerint aggodalomra ad okot az Egyesült Államokban nitrogéngázzal tervezett kivégzés, mert rendkívüli szenvedést okozhat az elítéltnek, így embertelen bánásmódnak és kínzásnak minősülhet.
A bérgyilkosságért elítélt Kenneth Smith-t január 25-én tervezik kivégezni Alabama államban az eljárással, amelynek során egy maszkon át adagolt nitrogénnel végzetes oxigénhiányt idéznek elő a szervezetben. Az ENSZ jelentéstevői arra kérték az amerikai igazságszolgáltatást, hogy ne hajtsák végre az ítéletet, mivel az eddig még ki nem próbált eljárás fájdalmas és megalázó halált okozhat. Smith ügyvédei szerint a nitrogéngázzal történő kivégzés sértheti az amerikai alkotmány kegyetlen büntetéseket tiltó passzusát, de
a jogi képviselők már azt is alkotmánysértőnek tartják, hogy másodszorra is megpróbálják kivégezni védencüket az első sikertelen kísérlet után.
A jelenleg 58 éves Kenneth Smith-t, aki még 1988-ban ölt meg egy embert, tavaly novemberben már megpróbálták méreginjekcióval kivégezni, de akkor nem sikerült a vénájába helyezni a méreg szervezetbe juttatására szolgáló vezetéket. Az Egyesült Államokban a legtöbb kivégzést méreginjekcióval hajtják végre, de egyes államoknak problémát jelent a kivégzésekhez használt barbiturátok beszerzése egy európai uniós szabályozás miatt, amely tiltja a kivégzéshez használható szerek eladását börtönök számára.
(MTI)
Nyitókép: CHIP SOMODEVILLA / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / GETTY IMAGES VIA AFP
Újabb szakértők bevonásával fog folytatódni a munka, erről született megállapodás a világszervezet terrorizmus elleni küzdelemért felelős főtitkárhelyettesével.
Az új szíriai vezetés, amelyet a Hayat Tahrir al-Sham egykori dzsihadista csoport vezet, aggodalomra ad okot Európában.
Létrehozták a lapnál a magyar CIA-t is közben.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Vajon hogy menekült volna meg negyedmillió magyar, „ha az EU hagyja”? Mit üzentek hazánknak Svédországból? S mit kaptunk von der Leyentől?
Újévi beszéd helyett karácsonyi szónoklat várható idén a köztársasági elnöktől.
