Fasiszta erődemonstráció Rómában: nosztalgia vagy valóság?

„A fasiszták örökösei mindeközben viszonylagos sikerrel táplálták magukról a képet, miszerint ők az igazi demokrácia elnyomott őrzői, akik egyszerre küzdenek a külső kommunista veszély, és annak belföldi képviselői ellen. A kilencvenes évekbeli nagy transzformáció, tehát a NATO-val való ideológiai megbékélés, és az antiszemitizmus elutasítása idején Broder szerint nem történt más részükről, mint a leglátványosabb külsőségek levetkőzése, ami alacsony ár volt a nagyobb politikai befolyás megszerzéséért. Ezt a befolyást a közbeszédben – mint láthatjuk – aztán sikeresen visszaforgatták saját soviniszta, szélsőjobboldali politikájuk megerősítésére, így lett látszatában »fasizmusmentes« a valójában fasiszta örökségével sosem szakító, »fehér, keresztény hagyományos családot« a bevándorlóktól »védelmező«, agresszív retorikával működő… fasiszta párt.

Bár az antifasiszta hagyományokat egyelőre kevéssé kell félteni Olaszországban, hisz mind a baloldali politikusok, szakszervezetek, mind az általános lakosság körében jelentősen elutasított a Mussolini-romantika, kétségtelen, hogy a fasizmus jelképeit, retorikáját és politikai hagyományait Giorgia Meloni pártjának, és annak elődjének sikerült átmentenie és megerősítenie az elmúlt évtizedekben.

Ennek eklatáns példája a vasárnapi római fasiszta vircsaft is.”

***

Nyitókép: Képernyőfotó