Orbán Viktor üzent Szalai Ádámnak!
„Hamarosan újra találkozunk, Ádám! Jobbulást!” – írta közösségi oldalán Orbán Viktor.
Hát megtörtént. Távoztunk az Unióból. Egyelőre csak a folyosóra, de az első lépés iránya meghatározó.
„Hát megtörtént. Távoztunk az Unióból. Egyelőre csak a folyosóra, de az első lépés iránya meghatározó. Mármint nem pontosan mi távoztunk, hanem a miniszterelnök, de az ugyanaz. Egy vérből vagyunk ő meg mi. Illetve egy génből, ez a magyar gén, amely, mint szintén az ő szíves közléséből tudtuk meg, »nem érzékeli a nyomást«, genetikusan fütyül rá.
Illetve nem, ez kicsit bonyolultabb, aki fütyül, az az EB elnöke plusz a Soros fiú. Láthatjuk a plakátokon. Ők fütyülnek, de mi nem táncolunk. Genetikusan. Nekünk a nyomás is, a fütty is smafu. Illetve bakfitty, az talán ősmagyarosabb. Bár ez mind még a folyosói Huxit előtt volt. Hogy hiába nyomnak, mi, illetve megint csak Orbán megvétózza az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését. Szegény Fideszből, tisztesség ne essék szólván, megint hülyét csináltak, még egy határozatot is megszavaztattak velük, hogy napirendre sem vehető az Európai Tanácsban a kérdés. Hasonló sorsra jutott Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki szerint Ukrajna anyagi támogatása ügyében talán engednek a 48-ból meg a genetikából, ha megkapják az összes zárolt zsozsót, nem szúrják ki a szemüket az egyharmadával. (Mert a magyar gén a nyomásnak ellenáll, ám a pénznek nem feltétlenül.) De a csatlakozáshoz vezető út vétózásából nem-nem-soha. Az szent.
Aztán kiderült, hogy ez a génpár valahogy fordítva van bekapcsolva. Az anyagi támogatást vétózzák, ami nem akkora tragédia, ha a jövő év elején sem megy át, majd kicsit macerásabban, de megoldja a 26 tagállam külön szerződésekkel. Nem vétózzák viszont a csatlakozási tárgyalások megkezdését, amit tényleg megakadályozhattak volna. És aminek valóban jóvátehetetlen hatása lehetett volna.
Ez az az eset, amikor a jelképes üzenet volt a fontosabb, mint a (majd mindenképpen elinduló) pénz. Putyin azért rohanta le Ukrajnát, mert az nem hozzá, hanem Európához akar tartozni. Ha az Unióból a zárt kapuk üzenete jön, az az amúgy is fogyó erőket végképp leapasztotta volna. Mert ennyi idő után a háborús fáradtság óhatatlanul növekszik, nemcsak a támogató Európában és Amerikában, de még inkább a jövőjéért életeket és vért áldozó országban. Nem véletlenül lelkesült fel Zelenszkij a döntés után: »Ez győzelem, amely motivál, inspirál és megerősít.« Hosszú tárgyalások várnak rájuk, de van miért harcolniuk.
Ennek megakadályozása lett volna Putyin érdeke, talán kérése is.”
Nyitókép: képernyőfotó, ATV Egyenes beszéd