Az igazságszolgáltatással folytatódik a tisztogatás Lengyelországban

Kétségbe vonta a lengyel parlamenti alsóház (szejm) a szerda éjjel megszavazott határozatában azt a módot, amellyel az előző választási ciklusban az igazságszolgáltatási tanács (KRS) bírótagjait megválasztották, és lemondásra szólította fel az érintetteket. A határozat mellett a 460 fős szejmben 239 képviselő szavazott, 169-en elutasították azt, senki sem tartózkodott. Ötvenketten, köztük az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) 40 tagja, távol maradtak a voksolástól. 

A testület egyik feladata, hogy véleményezze a bírák jelölését, mielőtt az államfő kinevezné őket. A határozat felszólítja az előző, a PiS által vezetett kormány idején a szejm által megválasztott KRS-tagokat, hogy távozzanak a testületből. A dokumentum szerint ugyanis a KRS bírótagjait 2018-ben, 2021-ben és 2022-ben alkotmánysértő módon választották meg. A dokumentum ezzel kapcsolatban a 2017-ben elfogadott törvénymódosításra utal, amely szerint megváltoztak a KRS-ről szóló előírások. A KRS bírótagjait azóta a szejm képviselői választották meg, nem pedig a bírói szervezetek, mint korábban. 

A határozat tervezetét már kedden kifogásolta Andrzej Duda elnök a Szymon Holownia alsóházi elnökhöz intézett levelében. Az államfő szerint nem igaz, hogy a KRS bírótagjait alkotmánysértő módon választották meg. Duda elismerte, hogy a parlamenti többség jogosult a jogrendszer megváltoztatására. A változásokat azonban alkotmányos kereteken belül kell végrehajtani – figyelmeztetett. „Soha nem egyezek bele a lengyel köztársasági elnök által kinevezett bírák státuszának kétségbe vonásába” – hangsúlyozta. 

A PiS képviselői, valamint a bírák egy részét tömörítő Lengyelország Bírái nevű szervezet szerint a határozat jogi káoszt eredményezhet. Sebastian Kaleta volt igazságügyi miniszterhelyettes, a PiS képviselője a parlamenti vita során kijelentette: a határozat nem von jogi következményeket maga után, mindazonáltal 

Kamila Gasiuk-Pihowicz, a többségi koalíciót vezető Polgári Koalíció képviselője szerint a határozat „nélkülözhetetlen lépést” jelent a független bíráskodás visszaállításában.

(MTI)

Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Pawel Supernak