Vannak, akik rosszul, s vannak, akik jól járnak azzal, hogy a háborúk hatására új kereskedelmi útvonalak alakulnak ki Európa és Ázsia között.
Az utóbbi években egyre inkább középpontba kerül az Európa és Ázsia közötti kereskedelmi folyosók fejlesztése, és egy integrált Eurázsia létrehozása, ugyanakkor
a közelmúltban két olyan konfliktus is kirobbant, amelyek éppen kettévágják a szuperkontinenst.
Mostani cikkünkben azt vizsgáljuk meg, hogy miképpen hat az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus a három legjelentősebb, Európát és Ázsiát összekötni igyekvő infrastukturális projektre. A vizsgált projektek az Övezet és Út, az India-Közel-Kelet-Európa gazdasági folyosó, valamint az Észak-Déli Kereskedelmi Folyosó.
Habár Kína egyre nagyobb mértékben van jelen a Közel-Keleten, a mostani konfliktus a kínai Övezet és Út Kezdeményezés projektjeit kisebb mértékben érinti. Korábban Izraelben is indult több kikötőfejlesztés kínai részvétellel, ugyanakkor ezeket amerikai nyomásra megszüntették, illetve felfüggesztették Izraelben.
A konfliktus kiszélesedése persze kihívást jelenthet főleg a Tengeri Selyemút kapcsán, hiszen annak fontos része a Szuezi-csatorna, valamint a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl térsége.
Az Övezet és Út projektekre az orosz-ukrán háború jóval nagyobb hatást gyakorolt. Leginkább amiatt, hogy
a háborút megelőzően az Európa és Kína közötti szárazföldi kereskedelem szinte teljes egésze Oroszországon keresztül bonyolódott le.
Az Oroszország elszigetelését célzó nyugati szankciók viszont nagyrészt ellehetetlenítették ezt az útvonalat, amelyet Északi Folyosónak neveznek. Ennek következtében jelentős mértékben felértékelődött az a kereskedelmi folyosó, amely központi szerepet játszik az Övezet és Út kezdeményezésben is, és a közép-ázsiai országokon keresztül vezet. Ide tartozik az úgynevezett középső folyó, amit gyakran Transz-Kaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonal néven is ismernek, amely Kazahsztánon, Azerbajdzsánon és Grúzián is keresztül halad.
Számos olyan kínai vezetésű projekt van, amely ennek az útvonalnak a fejlesztését tűzte ki célul, ide tartozik például a Kína-Üzbegisztán-Kirgizisztán vasútvonal is. Kína mellett
az Egyesült Államok és az Európai Unió érdeklődése is folyamatosan nő
a középső folyosó iránt, nem is véletlenül. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a térségben különösen jelentős szerepet játszik a Türk Államok Szervezete (Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország), amellyel Magyarország is, mint a szervezetben megfigyelő tag, jó viszonyt ápol, így kiemelt szerepet vállalhat a jövőben a térségben folyó fejlesztésekben, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ki lehessen használni az útvonalban rejlő, eddig ki nem használt potenciált.
A konfliktusok fellángolása a Közel-Keleten már jóval kényesebben érinti az India-Közel-Kelet-Európa gazdasági folyosó (IMEEC) projektjét. Az IMEEC a gyakorlatban Indiát a Közel-Keleten keresztül köti össze Európával.
Szeptember 10-én, a G20-ak csúcstalálkozóján Újdelhiben India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Izrael és az Európai Unió megállapodást is aláírt a gazdasági folyosó kialakításáról. Ez a folyosó fontos lehetőségeket nyitna a gazdasági integráció, a kereskedelem és beruházások növelésére, valamint az érintett országok közötti együttműködés előmozdítására. Ezzel együtt pedig igyekeznek hozzájárulni a térségben uralkodó ellentétek leküzdéséhez is.
Az izraeli-palesztin konfliktus kiújulása viszont jelentősen lecsökkentette a projekt megvalósíthatóságát,
hiszen az egyik kulcsországa éppen Izrael, amely évtizedek óta nem látott instabil helyzetbe került. A politikai instabilitás jelentős mértékben késlelteti az IMEEC beruházásait. Szaúd-Arábia, az Ábrahám Egyezmények egyik aláírója máris szünetelteti a normalizációs folyamatot Izraellel, és úgy tűnik, hogy a régió más arab nemzetei is elfordulnak az Izraellel való együttműködéstől.
Joe Biden amerikai elnök egy alkalommal még azt is állította, hogy a Hamász támadásának célja az IMEEC szabotálása volt. Egy nappal később John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának (NSC) szóvivője viszont azt állította, hogy az elnököt „félreértették”. Bár India bízik abban, hogy a projekt az esélyek ellenére sikerrel járhat, jelentős erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy ne lehetetlenüljön el teljesen.
Ezt is ajánljuk a témában
Washington igyekszik maga mellé állítani a világ legnépesebb országává előlépő Indiát, ugyanakkor kérdés, Delhi engedni fog-e stratégiai autonómiájából a csendes-óceáni régió geopolitikai átalakulása folyamán.
Az Észak-Déli Kereskedelmi folyosó (INSTC), amely Irán és Oroszország közös projektje – bár India is érdekelt annak sikerében – viszont éppen profitál az ukrajnai háborúból, valamint az IMEEC kiesése is előnyös lehet a számára, amennyiben nem terjed ki az izraeli-palesztin konfliktus Iránra is. A projekt már a 2000-es évek óta fut, és nemsokára be is fogják fejezni. Még néhány vasútvonal elkészülte van hátra, és a lezárást 2024-re tervezik. Hasonlóan az IMEEC-hez itt is egy olyan összekötő kapocsról van szó, amely
a Szuezi-csatornát kikerülve kötné össze Dél-Ázsiát és Európát (Oroszországot), Iránon és a Kaukázuson keresztül.
Így az észak-déli folyosó fontossága még jelentősebb lehet, amennyiben az izraeli kikötők hosszabb távon kiesnek, mint kereskedelmi központok. Erre a folyosóra viszont éppen az jelenthet veszélyt, ha a jövőben a Kaukázusban is újra fellángolnak a korábban befagyott konfliktusok – igaz, erre a legutóbbi örmény-azeri „egynapos” háborút követően kisebb az esély.
Ezen az útvonalon a szállítás mintegy 40 százalékkal lenne gyorsabb és egyben olcsóbb is, mint a hagyományos útvonalakon. Irán földrajzi elhelyezkedéséből adódóan központi szerepet játszik a projektben, Oroszország számára pedig az export miatt jelentős, hiszen az orosz export egy igen jelentős része ezen keresztül bonyolódik majd le, a Nyugathoz tartozó országoktól teljesen függetlenül.
Ezt is ajánljuk a témában
Moszkva keresi a kapcsolatot az Iránhoz hasonló olyan államokkal, amelyek a nyugati politikával helyezkednek szembe.
***
Nyitókép: Getty Images / Glasshouse Images
A kínai Wisdom Motor az első európai gyárát Magyarországon építheti meg – jelentette be a cég vezetője egy hongkongi közlekedési konferencián.
Két országot nevezett meg az ukrán elnök.
Egyre kevésbé titkolják, mi a szándékuk.
Nyugat-Európa is megkapta a magáét.
A felelőtlen ígérgetés hatalmas kárt okoz az ukrán népnek, ezeket az USA nem tudja/akarja betartani.
Oleg Dunda, a Nép Szolgájának képviselője nem rejtette véka alá, mit gondol az ukrán-magyar kapcsolatok jövőjéről, s lapunknak a következményekről is beszélt, ha egy ország „rossz” oldalt választ ebben a háborúban.
A közszereplőknek, influenszereknek, művészeknek és politikusoknak egyaránt hatalmas felelőssége van abban, miről és hogyan nyilvánulnak meg, milyen beszédeket tartanak – értékelt lapunknak Hal Melinda klinikai szakpszichológus.
Holland posztriválisát is lenyűgözte. Szoboszlai Dominik lábai előtt hever Anglia.
