Kényszerhelyzetben Berlin: így változhat a német migrációs politika

A felmérések szerint ma már az AfD a második legnépszerűbb párt Németországban és a kormánykoalíció pártjai egy új választáson a szavazatok mindössze harmadát kapnák meg – írja Katja Hoyer történész a Spectator hasábjain. 

Mivel egyre erősebbek Németországban a bevándorlással kapcsolatos aggodalmak, a Scholz-kormány fontolgatja, hogy elfogadjon egy olyan tervezetet, 

„Ha ez sikerül, akkor a bevándorlási politikában olyan jelentős változás következhet be, amely az egész unióra kihatással lesz. Ha kudarcot vall, vagy úgy tűnik, hogy eleve elutasítják, az tovább erősíti az AfD-t, amely azt állíthatja majd, hogy a nagy pártok ígérete, miszerint foglalkozni fognak a választók aggodalmaival, nem más, mint üres locsogás” – írja Hoyer. 

Elégedetlen szavazók

A történész szerint egyre többen vannak, akik dühösek a német kormányok bevándorlási politikája miatt. Hoyer beszámol arról, hogy van olyan ismerőse, aki azért költözött el Berlinből, mert egy konténer-falut telepítettek a kertje mellé, amely tele volt migránsokkal. 

A legutóbbi választásokon Hessen és Bajorország tartományokban, ahol a német választók egynegyede él, az AfD új támogatókat tudott elvinni a többi párttól – számol be Hoyer. 

Nincs közös nevező

Nemrég sor került egy találkozóra Olaf Scholz kancellár és Németország tartományi vezetői között, amely során főszerepet kapott a bevándorlás kérdése. A történész leírása szerint a résztvevők szinte semmiben nem értettek egyet, és mindössze egy migrációs bizottság létrehozása mellett döntöttek. 

„Ez nem valószínű, hogy meggyőzi a szavazókat, miszerint a jövőben nem fog olyan előfordulni, hogy nem használhatják a gyerekek a tornatermet, mert éppen menedékkérőket szállásolnak el benne" – írja Hoyer. 

A szerző szerint a bevándorlás kérdése jó támadási felületet nyújt a kereszténydemokratáknak. Hendrik Wüst, a CDU egyik potenciális kancellárjelöltje Észak-Afrikában építene menekültközpontokat, ahol el lehetne bírálni a kérelmeket. Azokat, akik már megérkeztek az EU-ba, vissza lehetne küldeni ezekbe a központokba. Scholz belegyezett a javaslat megvitatásába. 

Azonban Hoyer szerint a szociáldemokraták szinte biztosan nem fogják elfogadni ezt az ötletet. De még ha át is menne, a szerző szerint nagy esély van rá, hogy a bíróságok megállítanák.

„Wüstnek azonban nincs sok vesztenivalója. Legjobb esetben egy olyan ötletet javasolt, amely meggyőzheti a választókat arról, hogy a bevándorlás kérdését komolyan veszik” – írja a Spectator szerzője. 

Hatás az EU-ra 

Ha Németország megváltoztatja a bevándorlással kapcsolatos politikáját, az nagy hatással lenne az Európai Unióra. 

„Több politikus máris egy uniós szintű rendszer létrehozását szorgalmazza, amely 

– írja Hoyer. 

Mint rámutat: sok ország már egyedül lépett. „Olaszország nemrég kötött megállapodást Albániával, hogy két központot építenek a migránsok számára. Ausztria migrációs és biztonsági megállapodást írt alá az Egyesült Királysággal egy ruandai típusú terv elfogadásáról."

Hoyer szerint akár elfogadják az új tervezetet, akár nem: Németországban egyre üresebben cseng Angela Merkel „Meg tudjuk csinálni!” mantrája, amelyet a 2015-ös menekültválság idején hangoztatott. 

Nyitókép: dpa Picture-Alliance via AFP