Kirill Liszogorszkij azt állítja, a kijevi rezsim ügynökei mérgező vegyi anyagokat és pszichotróp anyagokat vetettek be az Oroszországi Föderáció részévé vált új entitások vezetése ellen.
Oroszországnak bizonyítékai vannak arra, hogy NATO-országok mérgező vegyi anyagokat szállítanak Ukrajnának, amely be is vetette ezeket elcsatolt területek vezetői ellen – jelentette ki a TASZSZ szerint Kirill Liszogorszkij orosz ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes hétfőn Hágában, a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tagállamai konferenciájának 28. ülésszakán.
„Cáfolhatatlan bizonyítékaink vannak arra, hogy az Egyesült Államok és euroatlanti szövetségesei részt vesznek mérgező vegyi anyagok, valamint a hordozóeszközeik Ukrajnába szállításában” – hangoztatta az orosz küldöttséget vezető Liszogorszkij.
„Az ilyen mérgező vegyi anyagokat az ukrán fegyveres erőknek és a kijevi rezsim oldalán harcoló külföldi zsoldosoknak adják át.
Arról is vannak információk, hogy a kijevi rezsim különleges szolgálatainak ügynökei mérgező vegyi anyagokat és pszichotróp anyagokat vetettek be az Oroszországi Föderáció részévé vált új entitások vezetése ellen” – tette hozzá.
Liszogorszkij azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szövetségeseivel együtt Oroszország kiszorítására törekszik az OPCW Végrehajtó Tanácsából. A hétfői orosz hadijelentés szerint egyébként az orosz erők három frontszakaszon hat támadást vertek vissza, és az érintkezési vonal mentén csaknem 630 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.
A legtöbb támadást, hármat, Kupjanszknál kísérelt meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 280 főt pedig a Liman környékén vívott harcokban szenvedte el.
Az összegzésben a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említettek meg egyebek mellett egy vezetési pontot, négy páncélozott harcjárművet, két, földi célok elleni bevetésre átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát és 21 drónt. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A Zaporizzsja megyei Pologiban két civil életét vesztette, négy pedig megsebesült.
Vitalij Gancsev, Harkiv megye Moszkva által kinevezett katonai-polgári közigazgatásának vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy merényletet követtek el helyettese, Alekszandr Szliszarenko ellen. Azt mondta, hogy az illető nincs életveszélyben.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Szamarában hazaárulás vádjával őrizetbe vett egy nőt, aki az interneten arra igyekezett rávenni orosz katonákat, hogy álljanak át az ukránok oldalára. Az FSZB szerint a vádlott az ukrán biztonsági szolgálatok cinkosa volt, és az orosz hadsereget lejárató portálok információit használta fel agitációjában.
(MTI)
Nyitóképünk illusztráció: Kormányellenes tüntető könnygázgránáttot dob a rohamrendőrökkel történt összecsapás közben Caracasban 2014. április 3-án. (MTI/EPA/Miguel Gutierrez)
Elképzelhetetlen, hogy ne nyerjük meg az Erasmus-pert – mondja Merkely Béla. Egészségügyi válsághelyzet van-e Magyarországon? Milyen hatásai vannak a hálapénzreformnak? Sikerült-e a bérrendezéssel megállítani az orvoselvándorlást? Interjú a Semmelweis Egyetem rektorával.
Európa egyik vezető hatalma is ráeszmélt arra, hogy egyre nagyobb veszélynek van kitéve a kontinens.
„Eljött az ideje, hogy megállapodjunk” – jelentette ki az Egyesült Államok új elnöke.
A lengyel miniszterelnök azt is kijelentette: az illegális migrációt nem szükséges nacionalista vagy idegengyűlölő eszmékkel kezelni.
Az egész világ arra vár, hogy mikor kezdődhetnek meg a béketárgyalások.
Az amerikai elnök szerint már nagyon közel egy találkozó az orosz elnökkel.
Elképzelhetetlen, hogy ne nyerjük meg az Erasmus-pert – mondja Merkely Béla. Egészségügyi válsághelyzet van-e Magyarországon? Milyen hatásai vannak a hálapénzreformnak? Sikerült-e a bérrendezéssel megállítani az orvoselvándorlást? Interjú a Semmelweis Egyetem rektorával.
Az orvoselvándorlás, a szakemberhiány Nyugat-Európában sem ismeretlen probléma, sőt – ez derült ki Merkely Béla lapunknak adott interjújából. A tapasztalatokra ráerősítenek az OECD számai is. Úgy tűnik, az egész kontinens küzd a jelenséggel. A kisebb országokban a megoldás kulcsa a jól működő orvosképzés és a pályakezdők itthon tartása lehet.
