A „Dél Orbánjának” nevezték a spanyol baloldali miniszterelnököt

A spanyol konzervatív Néppárt (Partido Popular (PP)) vezetője, Alberto Núñez Feijóo hétfőn felszólította az Európai Bizottságot, hogy a szerintük botrányos katalán amnesztiatörvény miatt kezdeményezzen a magyar és a lengyel állam ellen elindított korábbi jogállamisági eljáráshoz hasonló intézkedést a spanyol szocialista kormány ellen. 

A kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), amely a júliusi parlamenti választáson kis többséggel verte meg a Néppártot, ugyanis egy huszárvágással úgy próbál kormányt alakítani, hogy – a baloldali Sumar párt mellett – 

a 2012 óta tevékenykedő katalán szeparatista mozgalom, különösen a 2017-es szeparatista puccs mintegy háromszáz résztvevőjének. A PSOE a Junts per Catalunya párttal a múlt héten írta alá az egyezséget, és ennek értelmében a madridi parlamentben akár a hét második felében megrendezhetik a bizalmi szavazást Pedro Sánchez új kormányáról.

Az ellentmondásos egyezség óriási indulatokat váltott ki a spanyol jobboldalon: a Néppárt és a Vox párt botrányosnak nevezte a dealt, mondván: a baloldal a spanyol jogállamisággal politikai termékként üzletel. 

Spanyolból európai probléma

A Néppárt (PP) a nagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) hátszelével az Európai Bizottságnál kezdte támadni a spanyol szocialistákat, jogállamisági vizsgálatot követelve, az EPP egyik alelnöke, González Pons X-posztjában pedig azt írta, hogy 

a jogállamiság megsértőinek tartva az egyébként homlokegyenest más politikát képviselő két európai politikust.

Eközben a másik oldalról is tűz alá vették a Bizottságot: Carles Puigdemont volt katalán elnök és Antoni Comín, a Junts per Catalunya EP-képviselője levelet írtak Věra Jourovának, az EB alelnökének, amelyben arra kérték, hogy a soron következő spanyol jogállamisági jelentésben a testület térjen ki a spanyol bírósági rendszer pártosságára, a katalán és egyéb ellenzéki vezetők ellen indított elfogult spanyolországi eljárásokra, illetve arra, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság aggályainak adott hangot a készülő amnesztiatörvénnyel kapcsolatban, és ezzel szerintük „politikai nyilatkozatot” tett.

A levélváltásokat követően november 9-én – az Euractiv értesülései szerint – a Bizottság és a spanyol kormány között indulatos szóváltásra került sor: 

Miután hétfőn ezt Brüsszel kézhez kapta, a Bizottság képviselői először azt kommunikálták, hogy a testület nem avatkozik bele spanyol belügyekbe, majd azzal finomították, hogy egyelőre nincs kialakított álláspontjuk a spanyol jogállamisági aggályokkal kapcsolatban.

Perpatvar az EP-ben

Természetesen az ügy elérte az Európai Parlamentet is. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője hétfőn közölte: a november 20-i plenáris ülésre vitát kezdeményeztek a spanyol kérdésről, mivel 

Erre reagálva Juan Fernando Lopez Aguilar spanyol szocialista EP-képviselő az Euractivnak elmondta: ezzel a vitával éppen a három spanyol jobboldali erő, a PP, a Vox és a Ciudadanos szakítja szét Spanyolországot, nagy kárt okozva annak azzal, hogy az Európai Parlamentet politikai eszköznek tekintik saját céljaik elérésére. A képviselő hozzátette: a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége meg van győződve arról, hogy az amnesztiatörvény összhangban van a spanyol alkotmánnyal, az uniós joggal, az Európai Bíróság jogalkalmazási elveivel és Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseivel.

A Baloldal frakció szóról szóra az európai szocialisták álláspontját vallja; a Zöldek ezúttal nem támogatják a plenáris vitát (nem meglepő, hiszen a pártcsalád tagja a másik vitában érintett katalán párt, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC)); a liberális Renew Europe frakció támogatja a vitát, de a Bizottság és a Tanács részvételét is szeretné abban látni; 

míg az Identitás és Demokrácia (ID) frakció csak akkor alakítja ki az álláspontját az ügyben, ha az EP hivatalosan is kitűzi a plenáris vita időpontját.

Nyitókép: Pedro Sánchez a madridi parlament alsóházában szólal fel a kormányalakítást megelőző vitában 2023. november 15-én  (forrás: Burak Akbulut / Anadolu via AFP)