Ezután 2021-ben kegyelmet adott a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás kilenc felelősének azért, hogy pártjaik megszavazzák az azon évi költségvetést, s ugyanilyen szavazatvásárlási célzattal kitöröltette a spanyol büntető törvénykönyvből a „zendülés” tényállását. Aztán 2022 novemberében alkotmánybírónak nevezte ki kormányának két tagját: egyrészt az épp regnáló igazságügyi minisztert, másrészt egy vezető miniszterelnökségi tisztviselőt. Ez volt „az első alkalom, amikor egy hivatalban lévő miniszter a bírósághoz igazolt” – mondja González-Gallarza.
A szakértő szerint ugyanakkor „a legsúlyosabb támadás a jogállam ellen az, ami épp a szemünk előtt zajlik: Sánchez kiegyezées a szeparatistákkal”, amely egyrészt utólagosan „politikailag motivált támadásokként” érvénytelenítené a 2017-es katalán referendummal kapcsolatos ítéleteket,
másrészt a kegyelmet nem parlamenti, hanem bírói úton kapnák meg az érintettek, ami szintén példátlan a spanyol jogrendszerben.
Miért nem lép Brüsszel?
González-Gallarza megjegyzi: „Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben Brüsszel nem folytat ideológiai vérbosszút Sánchez ellen, mert Sánchez progresszív, vagy legalábbis annak vallja magát.” Emellett míg a magyar és (egyelőre) a lengyel kormánypárt az Európai Parlament kisebbségéhez tartozik, „a Szocialisták és Demokraták frakcióját a házban egy spanyol, Iratxe García képviselő vezeti”. S miután a szocialisták kulcsszerepet játszanak a Bizottság törvényjavaslatainak megszvazásában,