Ritka „jelenet” – a svájci lap a balliberális szómágia szinte teljes arzenálját bevetve szállt bele Orbán Viktorba

A Neue Zürcher Zeitung „Az illiberalizmus mint platform: Orbán Viktor Oroszországgal, Kínával és Trumppal” címmel közölt véleménycikket Magyarországról, kiemelve, hogy a magyar kormány a lengyelországi kormányváltással valószínűleg kulcsfontosságú szövetségest veszít el.

A magyar miniszterelnök ennek ellenére rendületlenül folytatja „illiberális” geopolitikai irányvonalát. A svájci lap kiemelte, hogy Magyarország 9,6 millió lakosával és 170 milliárd eurós bruttó hazai termékével meglehetősen kis EU-tagállam. Németország, a blokk legnagyobb tagja 83,2 millió lakossal és 3,9 billió eurós GDP-vel rendelkezik. Magyarország még Kelet-Közép-Európában is aligha számít titánnak. 

Lengyelország lakossága több mint háromszorosa (36,8 millió) és GDP-je több mint három és félszerese (657 milliárd euró). Romániának is majdnem kétszer annyi lakosa van (18,1 millió) és nagyobb a gazdasági teljesítménye (285 milliárd euró), akárcsak a valamivel nagyobb lakosságú (10,5 millió) és lényegesen nagyobb GDP-vel (277 milliárd euró) rendelkező Csehországnak. 

A Neue Zürcher Zeitung szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök ennek ellenére viselkedik úgy, mint egy globális nehézsúlyú, nagy küldetéstudattal rendelkező ember, és látszólag mindig készen áll a viszálykodásra – különösen az EU-n belüli fősodor erőivel. Orbánt ugyanakkor az európai politika veteránjának nevezték, hiszen számos állam- és kormányfőt látott már jönni és menni. 

A lap kiemelte, hogy Magyarország kelet-közép-európai szomszédaival is bizonytalan egyensúlyt tart fenn, szerintük Lengyelország nagyrészt figyelmen kívül hagyta a baráti hangnemet, amit Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben használt. Magyarország túl fontos partnernek tűnt az úgynevezett visegrádi csoportban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország), amely a regionális együttműködés erősítésére és a közös érdekek érvényesítésére törekedett az EU-n belül. Orbán egyre fontosabbá vált az akkoriban a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt által vezetett lengyel kormány számára is mint partner a jogállamiság kérdésében Brüsszel növekvő nyomásának kivédésére irányuló erőfeszítésekben. Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja azonban konfliktusokat szított a felek között. Orbán felszólalt az Oroszországgal szembeni uniós szankciók ellen. 

Ugyanakkor a magyar miniszterelnök baráti kapcsolatokat ápol Moszkvával, ahová Szijjártó Péter külügyminiszter továbbra is rendszeresen látogat. Ráadásul Magyarország nem siet Svédország NATO-tagságának ratifikálásával, ehelyett többször eljátszott azzal a lehetőséggel, hogy megakadályozza az északi ország csatlakozását. Október közepén Orbán volt az egyetlen uniós állam- vagy kormányfő, aki ellátogatott a pekingi fórumra. Ott a kamerák előtt, provokatíve találkozott Putyinnal. Orbán még lelkesebben reménykedik emellett egy 2024 novemberi Trump-győzelemben. 

Az elmúlt években szorosan a trumpista jobboldalhoz igazodott. 2023 májusában, a CPAC második budapesti találkozóján Orbán kijelentette, hogy „a liberalizmus vírus, amely atomizálja és szétzilálja nemzeteinket”. Magyarország szerinte „inkubátor”, ahol a jövő konzervatív politikáját tesztelik. 

Mégis, ha Trump nem nyer, akkor valószínűleg egyre nagyobb nyomás nehezedik a magyar miniszterelnökre, aki mind a NATO, mind az EU haragját magára vonta. Az a nézete, hogy az EU-n belül lehetséges illiberális államot építeni, még tévesnek bizonyulhat.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd