Miért fájnak az ukránoknak a magyarok?

„Az elmúlt években többször is lett volna alkalma Ukrajnának arra, hogy kifaroljon az egészből. Semmi mást nem kellett volna tennie, mint magyarokat-románokat őshonos népekként elismerni. Nem hívták le ezt az opciót. Pedig elég régóta élnek ezek ott, ahol most is, csak a határ jött-ment fölöttük a 20. században. Azt mondják az ukránok, hogy benne van az alkotmányukban: őshonosak azok a kisebbségek lehetnek csak, amelyeknek nincs saját államalakulatuk. Erre is lenne megoldás (kérjenek orbáni tanácsot): nincs alkotmány, ami ne lenne módosítható. Az alkotmányozó többség megvan hozzá Ukrajnában is.

A Velencei Bizottság október elején értékelte a módosításokat. A jó hír az, hogy úgy tűnik, kitárt egy újabb kaput Ukrajna számára. Csak be kellene lépni rajta a meg- és feloldás érdekében. A lényeg: a VB szerint az orosz nyelv hátrányban részesítése jogszerű korlátozás lehet más nyelvekhez képest, tekintettel arra, hogy Ukrajna agresszor, illetve megszálló államként határozta meg Oroszországot. Innen kiindulva az orosz és az egyéb nyelvek közötti különbségtétel – ahogy Tárnok Balázs írja – jogilag igazolható, erre hivatkozva is visszaállíthatnák az EU hivatalos nyelvét beszélő nemzetiségeket megillető jogokat.

A gesztuson tényleg sok múlik. Nem csupán a kárpátaljai magyarok szerencsétlen sorsa vagy Orbán Viktor méregfoga felől nézvést. Hanem Ukrajna szempontjából is. Hiába képzeli ugyanis magát máris európai középhatalomnak, ennek a kényes kérdésnek a megoldása nélkül csak akkor lesz EU-tag, ha a magyar kormány és a miniszterelnök megbukik (bár a románok akkor is mérgesek maradnának), vagy ha kirúgják onnan Magyarországot. Egyik és másik sem várható napokon, éveken, évtizedeken belül. Addig bizony lecserélődik még kétszer-háromszor a komplett ukrán elit.”

***

Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys