Újabb fertőzés Magyarországon: több városban is kimutatták a madárinfluenzát
Az érintett állomány felszámolása folyamatban van.
Egyre többet foglalkoznak a médiában a termesztett hússal, az előállításának a körülményeivel. Sokan aggódnak, hogy az egészségre káros a termék, amelynek az előállítása 2-8 hétig tart.
A közösségi média tele van téves állításokkal a laboratóriumban termesztett hússal kapcsolatban. A táplálkozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kritikák közepette az egyik ilyen állítás az, hogy rákos sejtekből készül. „Mi az igazság?” – teszi fel a kérdést a dw.com, s azonnal meg is válaszolja: semmi, de persze mindezt igyekszik alátámasztani is a cikkben.
Egy német termesztett húst gyártó startup megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy állati sejtekből előállított, laboratóriumban elkészített kolbászok kerüljenek a szupermarketek polcaira. A The Cultivated B szeptember közepén kezdte meg a tárgyalásokat az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal, hogy végül engedélyezzék vegán összetevőkből, köztük jelentős mennyiségű tenyésztett húsból álló hibrid kolbásztermékének forgalmazását.
Bár erre valószínűleg még hónapok vagy évek múlva kerül csak sor, a tengerentúlon már valósággá vált.
Az amerikai élelmiszeripari hatóságok 2023 júniusában zöld utat adtak a laboratóriumban termesztett csirkehús értékesítésének, miután Szingapúr 2020-ban első országként engedélyezte a sejtkultúrával előállított műhús értékesítését. Az élelmiszer-technológia eme fejlődésének híre egyeseket óvatosságra késztet a termesztett, az úgynevezett „Frankenhússal” hússal szemben, amely másképp nézhet ki, mint a hagyományos hús, és sokkal gyorsabban állítható elő, mint amennyi idő alatt egy állat elég nagyra nő ahhoz, hogy megehessék.
Ez az egyik fő aggodalomra okot adó ok sokak számára, akik továbbra is szkeptikusak a tenyésztett hússal szemben, mivel egyesek meg vannak győződve arról, hogy az gyorsan növekvő tumor-, azaz rákos sejtekből származik, például egy 2023. februári Bloomberg-cikk azt írta, a vezető tenyésztetthús-gyártó startupok csendben úgynevezett immortalizált sejteket használnak, amelyek technikailag rák előtti sejtek, és egyes esetekben teljesen rákosak lehetnek.
De ez nem teljesen igaz, írja a dw.com. Az élelmiszertudósok valóban használnak sejteket a hústermesztéshez, de ők
élő állatból vagy megtermékenyített petesejtből származó őssejtekkel dolgoznak.
Olyan kritériumok alapján, mint az íz és az osztódási képesség, a tudósok kiválasztják a legjobb sejteket, és tápanyagokban gazdag húslevesbe merítik őket. Ezeket a sejteket aztán nagy mennyiségben termesztik acéltartályokban, úgynevezett bioreaktorokban vagy kultivátorokban.
Hasonlóan ahhoz, ami az állati testben történik, a sejteket oxigénben gazdag sejttenyésztő közeggel táplálják, amely olyan alapvető tápanyagokból áll, mint aminósavak, glükóz, vitaminok és szervetlen sók, és amelyet növekedési faktorokkal és más fehérjékkel egészítenek ki - magyarázza honlapján egy növényi alapú és termesztett húsokat népszerűsítő intézet. A tápanyagok változásai ezután elindítják az éretlen sejtek differenciálódását vázizommá, zsírrá és kötőszövetté, amelyekből a hús felépül. Amikor kész, akkor lehet a termesztett húsnak ismerős textúrát és formát adni, majd eladásra csomagolni. Az egész folyamat – a műhús fajtájától függően – két-nyolc hétig tart.
És ezek a sejtek biztosan nem rákosak, állítja Elliot Swartz, a Good Food Institute vezető kutatója. Szerinte a gyártók törekednek arra, hogy kiszámítható, ellenőrizhető és stabil sejteket használjanak, és mindez kizárja a rákos sejteket.
Nyitókép: Pixabay