Alapjogokért Központ: Berlin és Párizs különböző zsarolási eszközöket akarnak adni a globalisták kezébe

Az európai választás tétje az, hogy a föderalisták hódítják-e meg az európai politikai színteret, vagy a szuverén tagállamok képesek lesznek helyrebillenteni a felborult erőegyensúlyt – írta az Alapjogokért Központ. 

Ez a csata meghatározó az európai parlamenti választások tükrében, hiszen − a tagállami szavazásokhoz hasonlóan ­− arról fog szólni a választás, hogy a föderalisták vagy a szuverén tagállamok hódítják meg az európai politikai színteret. Emlékeztettek, az intézményi reformért folytatott évtizedes konfliktusban a globalista és a szuverenista erők állnak egymással szemben, ennek egy szelete a migráció, a genderpolitika, és az Ukrajnában zajló háború. A német-francia javaslat ennek a konfliktusnak egy újabb fejezete.

Szeptember 19-én egy 12 fős, francia és német állampolgárokból álló, „független” szakértői testület uniós reformtervet tett le a tagállamok miniszterei elé Brüsszelben. A tanulmány első ránézésre egy puha konzultációs anyagként tűnik fel, azonban mint minden hasonló informális javaslat, később hivatalos dokumentummá válhat, sőt, fennáll a veszélye, hogy az uniós intézmények kezében még radikálisabbá alakulhat. Az elemzés szerint a reformok célja világos:

amely a korábbiakban az Európai Alkotmánynál már elbukott. A jelentés egy rendszerbe foglalja a francia (többsebességes Unió) és német (vétó eltörlése) javaslatokat. Ugyan Németország és Franciaország nem tekinti a reformtervezetet hivatalos álláspontjának az EU jövőjével kapcsolatban, azonban a későbbiek során támaszkodhatnak az abban foglaltakra. A reformok politikailag motiváltak:

amellyel rákényszeríthetik akaratukat a szuverenista, nemzeti érdekeket képviselő tagállamokra. A javaslat alapjaiban alakítaná át az Európai Uniót. Az EU-nak nagyobb hatásköre lenne abban, hogy a jogállamiság megsértése és más magatartásformák miatt szankciókkal sújthassa a tagállamokat, mégpedig pénzeszközök visszatartásával (kondicionalitási eljárás) vagy az országok 7-es cikkely szerinti kizárásával a döntéshozatali eljárásokból. Egy szigorúbb és általánosabb rendszer alapján vonnák el a támogatási forrásokat azoktól a tagállamoktól, ahol Brüsszel szerint nincs joguralom, a jogsértésnek pedig nem kellene közvetlen kapcsolatban állnia az uniós költségvetés érdekeivel.

Automatikus szankciókat vezetnének be: ha öt éven át a Tanács képtelen eldönteni, hogy egy tagállamot felmentsen-e az eljárás kezdetekor megfogalmazott vádak alól, akkor automatikusan járna a büntetés. Az eljárás megindítása így a bűnösség elvén alapul, a büntetés elkerülhetetlen. A reformok legnagyobb haszonélvezői az Európai Parlament és azon tagállamok lennének, amelyek föderálisabb Európát szeretnének.

Mindez tehát a globalisták és szuverenisták összecsapása, amelyben Magyarország nemcsak érdekeinek és szuverenitásának, hanem keresztény-konzervatív értékrendjének, létének megőrzésére is törekszik – zárta elemzését az Alapjogokért Központ. 

***

Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand