Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Globális értelemben ránk is súlyos feladat hárul abban, hogy kijelöljük a határainkat és megjelöljük a territóriumunkat. Azt ahol még a mi világunk uralkodik és nem az övék.
„Globális értelemben ránk is súlyos feladat hárul abban, hogy kijelöljük a határainkat és megjelöljük a territóriumunkat. Azt ahol még a mi világunk uralkodik és nem az övék.
Nem véletlenül merészelek itt és most etológiai fogalmakat használni. Ezek a ragadozók kilométerekről megérzik a nyugat testszagán a szorongást, a félelmet. A savanyú izzadságszagot. Azt, hogy ez az egykor világokat felfaló, megemésztő leviatán mára megrettent, fél és többé nem bízik magában. Ez a civilizáción kívüli világban az abszolút gyengeség jele, a természetben a gyengeség pedig maga a halál. A sánta, elöregedett és vadászni képtelen alfát egy pillanat alatt széttépi a többi falkatag. Ezek nem ismerik a tolerancia és az esélyegyenlőség fogalmait. Európai, nyugati ésszel, szívvel felfogható etikájuk nincs. Átlátnak rajtunk, mert ők nem a kulturális rétegeket vagy a jogi-morális mechanizmusokat, a külsőségeket figyelik, hanem az alapvető természetünket, a zsigeri reakcióinkat. Őket nem az úgynevezett etika korlátozza le, hanem az ösztönkészletük határozza meg őket. A vesénkbe látnak.
Csak a tesztoszteron működik ellenük, a brutalitás, az azonnali cselekvőképesség, a félelemkeltés. A megjelölt terület savas ammóniaszaga.
És még mielőtt általánosítással vádolnának meg, ki kell jelentenünk, hogy a Hamasz nem egy elgettósodott szubkultúra arrafelé (és a migrációs politikának, a wilkommenskulturnak hála már itt Európában sem, lásd. utcai tüntetések, a tavasszal lángoló Párizs és Franciaország), hanem a »state of mind«. Bármennyit is klaffognak, nyekegnek apartheidről és elnyomásról azok, akiknek ez a dolguk, ezért fizetik őket. Bár ez a szikár tény talán már a levágott fejű, felgyújtott csecsemőket ünneplő tömegek láttán mindenki számára egyértelmű kellene, hogy legyen. Azért maradt a feltételes mód, mert ugyan Nyugat-Európában a legtöbb helyen nem engedélyezték ezeket a terrorista-dzsemborikat, ennek ellenére mégis nagy pofával felvonultak a helyi erők és így vagy úgy, de megülték ezeket a Hamasz-párti sütiosztogatós piknikeket. A rendőrség viszont a tiltás ellenére mégsem vonult fel és nem takarította el őket az aszfaltról egy megfelelően irányzott magasnyomásúval.”
Nyitókép: Jason Connolly / AFP