Érdekesség, hogy noha az EU nem oldja meg, a kitoloncolási megállapodások pedig nem működnek, kerítésről szó sincs a Welt elemzésében.
Elemzésben fejti meg a Die Welt az európai migrációs helyzetet, és az összes létező megoldást hatékonytalannak ítéli – kivéve a kerítést, amit említésre sem méltat. A német lap úgy fogalmaz: „Friedrich
Merz nem akar többet várni – sem az EU-ra, amely a migrációs áramok leküzdésében alig halad előre, sem a szövetségi kormányra,
amely szerinte túlságosan is tétován lép fel az illegális bevándorlással szemben”. Merz ezért azt követeli, hogy Németország egyoldalúan nyilvánítsa biztonságos harmadik országgá Moldova és Grúzia mellett Tunéziát, Marokkót, Algériát és Indiát is, hogy azonnal ki tudjunk oda toloncolni embereket”.
A Welt emlékeztet: európai szinten 2015-2016 óta nem volt olyan magas a benyújtott menedékkérelmek száma, mint tavaly. Németország messze a legnépszerűbb célpont, oda szól a kérelmek negyede,
és sokan bármiféle jogalap nélkül érkeznek – de „a kitoloncolások gyakran nem járnak sikerrel, mert a származási országok nem fogadják vissza állampolgáraikat”. Ezért Németországban júniusi állás szerint 280 ezer olyan ember él, akiket rég ki kellett volna már toloncolni.
Eközben hiányzik az uniós megoldás is: a Welt szerint „az Olaszországhoz vagy Görögországhoz hasonló, külső határon fekvő államok csak akkor hajlandók több felelősséget vállalni (értsd: megvédeni a határaikat, ahogy azt a dublini egyezmény előírja – a szerk.), ha cserébe számíthatnak más EU-tagállamok támogatására, például uniós menekültelosztó rendszeren keresztül. Ettől viszont elzárkóznak a Magyarországhoz hasonló országok.”
Mindeközben a lap úgy látja, a kitoloncolási egyezményekkel sem áll jól Brüsszel: 2004 óta 18-at sikerült kötnie, köztük Törökországgal, a Nyugat-Balkánnal, a volt szovjet tagköztársaságokkal – de „hiányoznak fontos észak-afrikai országok”. Akikkel pedig sikerült ilyet kötni, mint például Giorgia Meloni közvetítése által Tunéziával, ott „ez a gyakorlatban nyilvánvalóan nem működik”.
A megállapodás olyannira megbukott, hogy a Brüsszel-Tunisz megállapodás óta a Földközi-tengeren keresztül érkező migránsok száma jelentősen növekedett, Tunéziának pedig esze ágában sincs migránsokat visszavenni – írja a Welt.
Látván, hogy az EU-val nem jutnak semmire, a tagállamok önállóan próbálják a problémát megoldani – mutat rá a Welt. MInt írják: Ausztria és Spanyolország átfogó migrációs megállapodást kötött Marokkóval, sőt, az osztrákoknak ez Indiával is összejött.
A portál szerint az Újdelhivel való tárgyalást megkísérelte a német kormány is, de ez olyan jól sikerült, hogy 2023 első negyedévében egészen pontosan 13 illegálisan ott tartózkodó indiait sikerült Indiába visszatoloncolnia.
Egy másik uniós ország megoldása – a magyar kerítés – kimaradt ebből a felsorolásból. Magyarország 2015-ben épített kerítést Szerbiával közös határára, amely olyannyira sikeresen csökkentette az ezen az útvonalon keresztül érkező migránsok számát, hogy 2018-ban még Angela Merkel német kancellár is kénytelen volt elismerni: a magyar kerítés Németországot is védi.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Zbigniew Ziobro keményen bírálta Tusk és Żurek lépéseit, szerinte a kormány Európa eszköze a belső politikai tisztogatásban.
Az Unian ismertette a helyzetet.
Keserű tapasztalatot szerzett Lengyelország.
Egyedül Orbán Viktor reagált a hírre.
Hollandia is a bevált recepthez nyúlhat.
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Íme, ezek a „soha el nem hangzott mondatok” az „általuk nem ismert emberek” szájából.
