Miért lettek passzívak a franciák?
A Száhel-övezet hagyományos francia befolyási terület, így amikor gazdasági érdekeltségeiket bármilyen fenyegetés érte, a franciák léptek: „a franciáknak negyven katonai beavatkozásuk volt 1960 óta” Marsai szerint, 2013-ban pedig katonai műveleteket indítottak a térségben a megerősödő dzsihadista csoportok ellen, a Maliban végrehajtott akciók azonban nem hozták a remélt sikert –
a mali puccs is jelezte: a helyi vezetők nem kérnek többet a francia segítségből, az oroszok felé orientálnak.
A Migrációkutató Intézet igazgatója szerint a franciák részéről egy stratégiai tanácstalanság észlelhető, könnyen meglehet, hogy a tornyosuló kihívások miatt már nem éri meg Párizsnak további áldozatokat vállalnia a területért, „lehetséges, hogy elengedték ezt a térséget”. „Nem látunk egy konzekvens stratégiát. Miközben ebből szempontból az oroszok végigvitték a saját faék egyszerűségű, destruktív, de hatékony stratégiájukat: ahol voltak rések, lehetett küldeni pár száz Wagner-katonát, megtették, ahol lehetett értékes trópusi fát, gyémántot, aranyat, koncessziót vinni, azt megtették” – magyarázta Marsai Viktor, aki szerint a francia és az amerikai gondolkodásban jelen van, hogy nem szeretnek olyan országban tevékenykedni, ahol a Wagner-csoport is jelen van, amely az afrikai kormányokon keresztül információkat szerezhet a nyugati hadműveletekről.
Az oroszok stratégiai célja