Az atomfegyver az emberi létezés legsötétebb oldalát jeleníti meg, azt, hogy a racionális Észre épülő tudomány képes megvalósítani bármit, aminél aberráltabban észszerűtlenebb dolgot már nem is lehetne elképzelni.
„Nincs ugyan kerek évfordulója és így közvetlen «aktualitása» a hirosimai atomtámadásnak, de talán érdemes újra szemügyre venni a nukleáris fegyverek problémáját. Egyrészt, mert az atomháború kérdése mindig «aktuális», ráadásul most éppen újabb világháborúba süllyedni látszik az emberiség, és így minden eddiginél közelebbi és konkrét a fenyegetés, másrészt pedig mert, az Oppenheimer-film, bár Hollywoodban «csinált» konstrukcióról van szó, de azért legalább próbál valamit megmutatni a kérdés valóságos mélységeiből is.
Ezt is ajánljuk a témában
Christopher Nolan új filmje az atombomba kifejlesztéséhez vezető útról mesél egy tudós-zseni sajátos életútjának meghatározó eseményein keresztül. Aktualitása vitathatatlan, és ez az aktualitás elég hátborzongatóra és letaglózóra sikeredett.
Az atomfegyver az emberi létezés legsötétebb oldalát jeleníti meg, azt, hogy a racionális Észre épülő tudomány képes megvalósítani bármit, aminél aberráltabban észszerűtlenebb dolgot már nem is lehetne elképzelni. Ezt az aberrációt fejezi ki a kölcsönös megsemmisíthetőség mint «visszatartó» erő. Aminek a legmélyebb oka az, hogy a
nyugatias modernitás csak az elgondolhatóságot és a megvalósíthatóságot ünnepli, de végleg felszámolta a folytathatóságot, vagy, ahogy ő maga hangoztatja, a fenntarthatóságot.
Érdekes egybeesés, hogy Enrico Fermi, aki az atombombát létrehozó tudósok között az egyik leginkább meghatározó személyiség volt, egy Szilárd Leóval és Teller Edével zajló beszélgetésen 1950-ben felvetette a kérdést, hogy ha a galaxisunkban akár százmilliárd bolygó is lehet, akkor miért nem találkoztunk eddig nemcsak idegen civilizációkkal, de az élet nyomával sem. Ezt a Fermi-paradoxonként ismert elméletet aztán sokan próbálták újra gondolni, és egy Frank Drake nevű amerikai tudós egy feltevésrendszerbe igyekezett foglalni az értelmes civilizáció kialakulásának esélyeit. Ebben szerepel egy olyan mozzanat, hogy amikor már (sok előzetes feltétel után) kialakul az élet, és megjelenik egy önmagára reflektálni képes értelmes lény, elkezd civilizációt építeni, belép a folyamatba egy kritikus mozzanat. és ez a technológia.”
Nyitókép: Képernyőfotó
A Tisza-elnök átlépett a Facebookról a valóságba, és rögtön megsemmisült. Mi pedig szájtátva figyeljük a rendszerváltoztatás óta eltelt idő legijesztőbb politikai skizofréniáját. Nagy Ervin írása.
Szerencsére az ELTE vezetése a kutatás szabadságát és a szakmai teljesítményt politikai alapon, vagy más kirekesztő szempont alapján megkérdőjelező megnyilvánulásokat elutasítja.
Bár elvileg a mesterséges intelligencia mögött álló nagy nyelvi modellek pártatlanok, egy kutatásból kiderült, hogy vannak kétségek efelől.
Bár a hivatalos végeredményre még napokig várni kell, a legfontosabb eldőlt: januártól Donald Trump az Amerikai Egyesült Államok elnöke.
Egyszerűen nincs helye az Unió vezető testületében egy olyan embernek, aki semmibe veszi a közös értékeinket, és még azt is megengedi magának, hogy lehülyézze a képviselőket.
Ami már abból is kitűnt, hogy képtelenek voltak egy kórházi logisztika megszervezésére.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
