Az atomfegyver az emberi létezés legsötétebb oldalát jeleníti meg, azt, hogy a racionális Észre épülő tudomány képes megvalósítani bármit, aminél aberráltabban észszerűtlenebb dolgot már nem is lehetne elképzelni.
„Nincs ugyan kerek évfordulója és így közvetlen «aktualitása» a hirosimai atomtámadásnak, de talán érdemes újra szemügyre venni a nukleáris fegyverek problémáját. Egyrészt, mert az atomháború kérdése mindig «aktuális», ráadásul most éppen újabb világháborúba süllyedni látszik az emberiség, és így minden eddiginél közelebbi és konkrét a fenyegetés, másrészt pedig mert, az Oppenheimer-film, bár Hollywoodban «csinált» konstrukcióról van szó, de azért legalább próbál valamit megmutatni a kérdés valóságos mélységeiből is.
Ezt is ajánljuk a témában
Christopher Nolan új filmje az atombomba kifejlesztéséhez vezető útról mesél egy tudós-zseni sajátos életútjának meghatározó eseményein keresztül. Aktualitása vitathatatlan, és ez az aktualitás elég hátborzongatóra és letaglózóra sikeredett.
Az atomfegyver az emberi létezés legsötétebb oldalát jeleníti meg, azt, hogy a racionális Észre épülő tudomány képes megvalósítani bármit, aminél aberráltabban észszerűtlenebb dolgot már nem is lehetne elképzelni. Ezt az aberrációt fejezi ki a kölcsönös megsemmisíthetőség mint «visszatartó» erő. Aminek a legmélyebb oka az, hogy a
nyugatias modernitás csak az elgondolhatóságot és a megvalósíthatóságot ünnepli, de végleg felszámolta a folytathatóságot, vagy, ahogy ő maga hangoztatja, a fenntarthatóságot.
Érdekes egybeesés, hogy Enrico Fermi, aki az atombombát létrehozó tudósok között az egyik leginkább meghatározó személyiség volt, egy Szilárd Leóval és Teller Edével zajló beszélgetésen 1950-ben felvetette a kérdést, hogy ha a galaxisunkban akár százmilliárd bolygó is lehet, akkor miért nem találkoztunk eddig nemcsak idegen civilizációkkal, de az élet nyomával sem. Ezt a Fermi-paradoxonként ismert elméletet aztán sokan próbálták újra gondolni, és egy Frank Drake nevű amerikai tudós egy feltevésrendszerbe igyekezett foglalni az értelmes civilizáció kialakulásának esélyeit. Ebben szerepel egy olyan mozzanat, hogy amikor már (sok előzetes feltétel után) kialakul az élet, és megjelenik egy önmagára reflektálni képes értelmes lény, elkezd civilizációt építeni, belép a folyamatba egy kritikus mozzanat. és ez a technológia.”
Nyitókép: Képernyőfotó
Nem véletlen, hogy Magyar Péter nem szereti, ha a hívei megszólalnak a sajtóban, mond ő pont éppen elég hülyeséget.
Románia – én így szeretlek.
Ez már Trump és Putyin biznisze.
Ideje, hogy a baloldali média is belássa: a Tisza-vezér nem hős, csak egy politikai szégyenfolt; a vitakultúrát pedig ő rántotta le a mélybe. Nagy Ervin írása.
Magyar Péter elvesztette türelmét: meglökte a Fidesz politikusát.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
