A fronton csak jelentéktelen falvak cserélnek gazdát, Oroszország szívébe viszont egyre gyakrabban találnak be az ukránok.
Egymást követő napokon szenvedett dróntámadást az orosz főváros Manhattanje, a Moszkva-City üzleti negyed: július 30-án, majd augusztus 1-jén is beszakították egy-egy felhőkarcoló üvegfalát a drónok. Az egyik érintett épület az úgynevezett „IQ-negyed” volt, melyben az orosz gazdaságfejlesztési, a digitalizációs, valamint az ipari és kereskedelmi minisztérium irodái találhatók, a minisztériumok munkatársai home office-ba kényszerültek.
Ezek pedig nem az első dróntámadások az országban – a BBC összesítése szerint az orosz média ebben az évben eddig 120 dróntámadásról számolt be Oroszország területén és az orosz megszállás alatt álló területeken. A célpontok jellemzően katonai objektumok, lőszerraktárak, üzemanyagtárolók voltak a Brjanszki és a Belgorodi területeken, emellett sok dróntámadást kapott a Krím-félsziget, és szép számmal hullott az áldás Moszkvára is. A vnukovói nemzetközi repülőteret az elmúlt hónapban rövidebb időszakokra háromszor is le kellett zárni a drónok miatt.
„Az ukrán drónok az elmúlt időszakban egyre hatékonyabban jutnak át az orosz védelmen és tesznek meg akár 400-500 km-t a cél felé” – értékel a Facebookon Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, aki szerint „így az orosz vezetésnek
egyre nehezebb lesz eladni az időben és térben korlátozott módon, valahol Oroszország határain kívül zajló »különleges katonai művelet« narratíváját”.
Ukrajna soha nem vállalta a felelősséget egyetlen oroszországi dróntámadásért sem, ugyanakkor a nyugati sajtó és a nyugati elemzők is egyértelműen „ukrán drónokról” beszélnek – a dróntámadások és Ukrajna közötti kapcsolat ugyanis olyan egyértelmű, hogy felesleges is tagadni. A New York Times július végi elemzésében a dróntámadásokat egyenesen „a másik ukrán ellentámadásként” emlegeti.
Volodimir Zelenszkij a támadások kapcsán a múlt hónap végén úgy fogalmazott: „A háború lépésenként visszatér Oroszország területére – szimbolikus központjaiba és katonai bázisaira, ez pedig egy elkerülhetetlen, természetes és teljesen igazságos folyamat”.
Zelenszkij szavai egy hónapok óta zajló ukrán drónprojektet tetőznek be:
a New York Times részletesen beszámol arról, hogy tavaly decemberben az ukrán katonai titkosszolgálat, a HUR (Holovne upravlinnya rozvidki, Hírszerzési Főigazgatóság) ukrán influencereket kezdett el megkeresni, hogy indítsanak adománygyűjtő kampányt. A cél: „egy drón, amely nagyon messzire tud repülni” – mondta az egyik érintett influencer, Ihor Lacsenkov a Times-nak.
Neki egyébként körülbelül félmillió dollárnak megfelelő hrivnyát sikerült e célra összekalapoznia, s így jött létre a Bober, azaz Hód drón. Ezt kifejezetten nagy távolságok megtételére tervezték, hátsó hajtásának köszönhetően könnyebben tud szembeszélben repülni, és a felderítő szenzort sem takarja így semmi. A Bober ezért feltehetőleg képes megtenni a 450 kilométeres távolságot az ukrán határtól Moszkváig. Mihajlo Fedorov ukrán digitális átállási miniszter beszámolt egy R18 nevű olyan ukrán drónról is, amely Kijevtől Moszkváig oda-vissza is tud egyhuzamban repülni, s drónfronton Ukrajnától egyéb meglepetések is várhatók még: Denisz Smihal miniszterelnök nemrég azt jelentette be, hogy bő egymilliárd dollárt költenek majd az ukrán dróngyártás felfuttatására, vámmentes lesz a hozzájuk szükséges alkatrészimport, és növekszik majd a gyártók részesedése is a dróngyártásból származó profitból.
A szintén ukrán UJ-22-es mellett a Bobert is sikerült beazonosítani, mint az oroszországi támadásokban használt drónok egyikét. Nehéz elképzelni, hogy ukrán drónnal Oroszországban ki más támadna, ha nem az ukránok. Ha közvetlenül nem is vallják be, hogy ők voltak, ezirányú jeleket azért adnak: Andrij Juszov, a HUR szóvivője szerint például „az egyetlen módja annak, hogy megálljon ez a dolog (mármint az oroszországi dróntámadások – a szerk.) az orosz megszálló csapatok teljes kivonása Ukrajnából és szuverenitásunk helyreállítása”.
Kimondva-kimondatlanul tehát az ukránok abban reménykedhetnek: ha az ellentámadás eddig nem is mutatott különösebb sikereket, az oroszok talán beleunnak majd a háborúba, ha a dróntámadások folyamatosan rettegésben tartják a hátországot.
Az oroszok látszólag nem aggódnak
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a drónok oda mennek, ahová az ukránok küldik őket. A TASSZ szerint például a Moszkva-City irodaházai nem a drónok valódi célpontjai voltak, a becsapódásra pedig csak azért került sor, mert az orosz különleges erők elektronikus hadviselési eszközeikkel megbénították, irányíthatatlanná tették a drónt, több másikat pedig még a város határain kívül lelőttek.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester viszonylag egykedvűen reagált a dróntámadásokra. A felhőkarcolókat ért becsapódás után a Telegramon mindössze annyit nyilatkozott: „Ma este ukrán drónok támadást hajtottak végre. Jelentéktelen mértékben sérült két irodaépület homlokzata a Cityben. Áldozatok és sérültek nincsenek.” A védelmi minisztérium szerint valójában arról van szó, hogy „a kijevi rezsim pilóta nélküli légi járművekkel végrehajtandó terrortámadásra irányuló kísérlete Moszkva városában megakadályozásra került”. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint „valóban van fenyegetés, ez egyértelmű, de intézkedésekre került sor”, a külügyminisztérium pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen támadások „nem lennének lehetségesek az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei által a kijevi rezsimnek nyújtott segítség nélkül”.
Mindeközben mind az orosz, mind az ukrán lapok „katonai szakértői” cifra magyarázatokat adnak a dróntámadásokra. A News.ru által megkérdezett Vaszilij Dandikin katonai szakértő szerint akár a Moszkvai területről, akár egy szomszédos országból érkezhetett a drón, s azt sem zárja ki, hogy Ukrajna szándékosan azért időzítette július 30-ára a támadást, mert az az orosz haditengerézset napja.
A 360.tv által megkérdezett Viktor Litovkin nyugállományú ezredes szerint csak az jöhet szóba, hogy Moszkva határában vagy a Moszkvai területen lőtték ki a drónokat, mert az ilyen drónok Ukrajnából egészen biztosan nem jöhetnek, ezt a távolságot nem tudják lefedni. „Ez azt jelenti, hogy röppályájukon valahol található egy ukrán ügynökség,
emberek, akik eladták magukat a banderistáknak vagy maguk a banderisták, akik a menekültekkel együtt kerültek országunk területére”
– elemzett a portálnak Litovkin. Szerinte az ukrán támadások célja „felépíteni azt az érzetet, mintha Moszkva védtelenül állna a banderisták előtt, miközben ez nincs így”.
Eközben a Focus.ua-nak nyilatkozó Andrij Kramarov, az ukrán légierő tartalékos tisztje szerint a támadások csak „show, amelyet az oroszok a saját propagandájuk számára rendeztek”, s az ukránoknak ehhez valójában semmi közük nincsen.
Nyitókép: MTI/AP
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
A brüsszeli bürokráciának politikai véleménye van arról, hogy mi lenne a helyes döntés Magyarországon – fogalmazott Deutsch Tamás.
Reméljük, Orbán hamarosan megfékezi a sátáni, önpusztító gonoszságot.
A francia államfő szerint „semmi nem fordíthatja el a figyelmet Ukrajnától.”
Inkább azt kellene megvizsgálni, miért érezheti úgy Zelenszkij, hogy Magyarországon nem számíthat támogatásra.
Mindent meg akarnak tenni, hogy Magyarországot is belerángassák a háborús fősodorba.
Bizonyára okkal tapsol az Orbántól megszabadulni kívánó sokaság.
És nem lapítanak, mint khm.. nyúl a fűben? Igaz?
Az ukrajnai háború kezdete óta a magyar külpolitika az egyik legtöbbet bírált irányt képviseli Európában.
