A cikk idézte Srdjan Cvijicset, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ szakértőjét, aki tanulmányt jelentetett meg Orbán „balkáni pávatáncáról”.
A Le Monde online felületén a lap regionális tudósítója közölt cikket Orbán Viktor „párhuzamos diplomáciájáról”. A cikk beszámolt Milorad Dodik (a Boszniai Szerb Köztársaság nacionalista elnöke) hétfői sajtótájékoztatójáról, melyen bejelentette, hogy budapesti látogatása során Orbán Viktor 118 millió eurós támogatást ígért egy szélerőműpark létrehozására. Dodik úgy fogalmazott:
a magyar pénzzel sikerül leváltani a németeket, akik „durvák és inkorrektek” voltak.
A boszniai szerb entitás elnöke az után vádolta meg Berlint, hogy Németország felfüggesztette a köztársaság támogatását az egyre szaporodó szerb szeparatista túlkapások miatt. „Orbán és Dodik barátsága” 2019-ben kezdődött, írják, és azóta a magyar kormányfő folyamatosan támogatásáról biztosítja az általa a „balkáni stabilitás kulcsának” nevezett szerb vezetőt.
A cikk idézte Srdjan Cvijicset, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ szakértőjét, aki
tanulmányt jelentetett meg Orbán „balkáni pávatáncáról”.
A tanulmány hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont sok tekintetben eltér az Unió Balkánra vonatkozó álláspontjától, illetve, hogy
egyre nőnek a magyar gazdasági érdekek a balkáni régióban.
Magyarország elkötelezett támogatója a balkáni országok uniós csatlakozásának, de sokak szerint Orbán elsősorban szövetségeseket akar szerezni az Európai Tanácson belül.
„A Lengyelországgal való kapcsolatok kihűlését követően Orbán délkeletre fordult” ‒ mondta Cvijics. A cikk emellett beszámolt arról, hogy egyre több közös energetikai projektről tesz bejelentést Alekszandar Vucsics (szerb elnök) és Orbán Viktor. Míg az Unió nagy része ki akar szabadulni Moszkva energetikai szorításából, addig
Szerbia és Magyarország folyamatosan „az orosz földgázra és kőolajra irányuló” projekteket jelent be.
A cikk kitért az Észak-Macedóniához és Szlovéniához fűződő magyar kapcsolatokra is, felelevenítve a Nikola Gruevszkinek juttatott menedékjogot, és kiemelve, hogy a magyar kormány elsősorban „dezinformációs oldalak finanszírozásával” próbálja előnyben részesíteni a hozzá közel álló balkáni politikusokat, de „nem jár olyan sikerrel, mint belföldön.”
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.
Nyitókép: Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldala
Fico fontos tárgyalásokat folytat Orbánnal, de Tusk megint megpróbálná a magyar ellenzékel, ami legutóbb sem sikerült. Minden idők legnagyobb Békemenete pedig továbbra is nagy hullámokat vet, amit láthatóan Magyar Péter is rendkívül nehezen visel. Ezek voltak a legolvasottab híreink vasárnap.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
Ejtsünk akkor néhány szót a beszédekről – s leginkább a Magyar Péter-i beszédről.
Öt pontban, miért is mutatja a hazai politikai trendek változását a Békemenet sikere.
Nem tudom, az ú.n. „megtévesztetteknek” jobban esik-e, ha simán lehülyézik őket, mint ha férgezik, részemről szoros a verseny.
„Reméltem, hogy a végén összecsinálja magát, de nem így lett. Elképesztő játékos” – mondta a világelső az elveszített döntő után.
Magyar Péter eközben dicsekszik a kádári diktatúrában tévésztár, legfelsőbb bíró, minisztériumi osztályvezető nagyapjával.
