Az oroszok 1976 óta először Hold-missziót indítottak útnak egy kutató űrhajóval. Ez az orosz űrprogram tesztje, de a Földön kívüli vízforrásokért zajló verseny egyik mérföldköve is. A Hold vonzó célpont, ott van Amerika, India és Kína is.
A Luna-25 űrhajót pénteken a Vosztocsnij űrközpontból egy Szojuz 2.1 rakétával lőtték fel az űrbe, várhatóan tíz nap navigálás után augusztus 21-én ér majd földet a Hold felszínén – a tervek szerint elsőként puha landolással a bolygó déli pólusán.
A terület jelentőségét az adja, hogy korábbi kutatások szerint a krátereiben vízjég található
– a NASA felvételei először 2018-ban igazolták ki ezt a nagyon régi feltételezést. A Holdra szálló űrhajó a tervek szerint egy évig marad az égitesten, kutatásokat és mintagyűjtéseket végezve.
A vizsgálódások célja, hogy ivóvíz- és üzemanyag-hasznosításra alkalmas ásványianyag-készletekre bukkanjanak. Ha van víz, és abból ivóvíz, légzésre alkalmas oxigén, valamint a bolygóra telepített technológiai eszközök üzemanyaga előállítható, az lehetővé teszi, hogy a Holdon állandó bázisokat hozzanak létre. Ezzel pedig az ottani kutatások időbeli intervallumát, a technológiák tesztelések körét jelentősen kiszélesítenék.
A jövőbeli sikeres Hold-kutatások pedig megágyazhatnának egy további űrtechnológiai kvantumugrásnak, a Mars meghódításának.
A sikeres Holdra szállás emellett nagy fegyvertény lenne az orosz űrprogram számára, annak függetlenségét demonstrálná; miután az ukrajnai háború megindítása miatt a nyugati szankciók jelentős része éppen az orosz űrprojektek megakasztását tűzte ki célul, a nyugati űrügynökségek pedig megszakították az űrkutatási együttműködést az oroszokkal. Egy sikeres puha landolás emellett politikai kommunikációs célokat is szolgálna: látványosan szemléltetné, hogy Oroszország továbbra is a világ egyik megkerülhetetlen űrnagyhatalma.
Az orosz űrkutatás úttörő volt a kezdeteknél: bár az első ember a Holdon Neil Armstrong amerikai űrhajós volt 1969-ben, az első Holdra szállást egy évtizeddel korábban, 1959-ben a szovjet Luna-2 űrhajó hajtotta végre. A Holdon eddig három állam, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína űreszközei tudtak leszállni.
Az orosz Hold-program most kis elmaradással kapcsolódik a Hold-missziók versenyébe: az indiai Chandrayaan-3 Holdra szálló űrhajót júliusban küldték fel az űrbe, szintén augusztus közepén várják a leszállását, majd egy Hold-járó robot fogja vizsgálni az égitest felszínét; az amerikaiak és a kínaiak pedig már évek óta ott vannak kutatóeszközökkel a déli póluson.
Az Európai Unió, Japán és Izrael is kutatja a Holdat, az izraeliek (Beresheet) – illetve az indiaiak első (Chandrayaan-2) – Holdra szállása azonban 2019-ben, a japánoké (Hakuto-R) pedig 2022-ben meghiúsult.
A NASA legközelebbi Holdra szállása 2024-ben esedékes, és
2025-2026-ra tervezik azt a missziót, amelynek során újabb amerikai űrhajósokat küldenek a Holdra, a déli pólusra,
a Kanada és az EU által is támogatott Artemis program keretében. A tervek szerint a négy asztronauta között egy fekete férfi és egy nő is lenne majd.
Elon Musk SpaceX magáncége is tervez: egy japán milliárdost és nyolc másik űrturistát vinnének Hold körüli utazásra a Starship űrhajóval.
A távoli bolygók erőforrásainak kiaknázására még nincsenek előre megírt nemzetközi jogszabályok, így
az első felfedezők fogják írni a szokásjogot – emlékeztetnek űrjogi szakértők.
A verseny éppen arról szól, hogy aki az első lesz, az diktálja majd az ásványkincsek megszerzésének szabályait.
Az oroszok terveiben három hasonló Hold-misszió felküldése szerepel egy hétéves kutatói ciklusban, ezek végrehajtását követően egy orosz-kínai közös projektet terveznek, amely
már emberek felküldését, illetve a Holdon egy állandó kutatóállomás létrehozását célozza meg a 2030-as években.
Az így hadrendbe állított űrhajók – ahogy most a Luna-25 – öt nap alatt jutnának el a Holdra, öt napot keringenének a bolygó körüli pályán, majd célzott leszállásokat hajtanának végre a Hold három kijelölt leszállási pontján.
A Roszkozmosz orosz űrügynökség tisztában van azzal, hogy a kínai kooperációban ő a kisebbik fél, ezért valamilyen technológiai újítással, misszióval igazolnia kell nélkülözhetetlenségét – a Luna-25-manőver ezt a célt is szolgálja.
Ezt is ajánljuk a témában
Az első rakéta fellövésével elindul az Artemis program, a NASA új, nagyszabású vállalkozása, melynek célja, hogy hamarosan újra ember – az első nő – léphessen a Holdra; majd megépüljön az első tartós holdbázis és egy Hold körüli űrállomás is.
Nyitókép: A Roszkozmosz felvétele a Luna-25 felbocsátásáról 2023. augusztus 11-én a Vosztocsnij űrközpontnál (forrás: Russian Space Agency Roscosmos / AFP)
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormányzat célja az űrkutatásban Magyarország által megszerzett regionális vezető pozíció megtartása.
A Telex nem értette ebben az iróniát és az alázást, nyilván azt érezték egy pillanatra, hogy most fontosak. Pedig csak hülyék.
Magyar Péter lelkes rajongói szerint Kapu Tibor a Tisza elnökétől idézett, de hatalmasat tévedtek.
Orbitális rakéta, orbitális csőd.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
