Az Európai Unió, Japán és Izrael is kutatja a Holdat, az izraeliek (Beresheet) – illetve az indiaiak első (Chandrayaan-2) – Holdra szállása azonban 2019-ben, a japánoké (Hakuto-R) pedig 2022-ben meghiúsult.
A NASA legközelebbi Holdra szállása 2024-ben esedékes, és
2025-2026-ra tervezik azt a missziót, amelynek során újabb amerikai űrhajósokat küldenek a Holdra, a déli pólusra,
a Kanada és az EU által is támogatott Artemis program keretében. A tervek szerint a négy asztronauta között egy fekete férfi és egy nő is lenne majd.
Elon Musk SpaceX magáncége is tervez: egy japán milliárdost és nyolc másik űrturistát vinnének Hold körüli utazásra a Starship űrhajóval.
A távoli bolygók erőforrásainak kiaknázására még nincsenek előre megírt nemzetközi jogszabályok, így
az első felfedezők fogják írni a szokásjogot – emlékeztetnek űrjogi szakértők.
A verseny éppen arról szól, hogy aki az első lesz, az diktálja majd az ásványkincsek megszerzésének szabályait.
Orosz-kínai projekt: állandó Hold-bázis
Az oroszok terveiben három hasonló Hold-misszió felküldése szerepel egy hétéves kutatói ciklusban, ezek végrehajtását követően egy orosz-kínai közös projektet terveznek, amely
már emberek felküldését, illetve a Holdon egy állandó kutatóállomás létrehozását célozza meg a 2030-as években.
Az így hadrendbe állított űrhajók – ahogy most a Luna-25 – öt nap alatt jutnának el a Holdra, öt napot keringenének a bolygó körüli pályán, majd célzott leszállásokat hajtanának végre a Hold három kijelölt leszállási pontján.
A Roszkozmosz orosz űrügynökség tisztában van azzal, hogy a kínai kooperációban ő a kisebbik fél, ezért valamilyen technológiai újítással, misszióval igazolnia kell nélkülözhetetlenségét – a Luna-25-manőver ezt a célt is szolgálja.