Nagyon kiakadt Ukrajna a FIFA-ra, bocsánatkérést követel
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
Az a kérdés, hogyan is fog festeni a személyileg ismét megújuló, bár korántsem biztos, hogy természetében is változó ukrán politikai élet a háború után.
„Az ukrán parlamentarizmus egyébként sem most éli fénykorát. Az alkotmányban rögzített 450, és a 2019-ben megválasztott 424 helyett mindössze 403 képviselő maradt 2023. augusztus 1-re a Legfelsőbb Tanácsban, Holodov kiesésével pedig már csak 402 (igaz, az ő helyére a Nép Szolgája listájáról érkezhet majd valaki), aminek viszont nem annyira a Nép Szolgája körüli botrányok, mint a legnagyobb ellenzéki párt, az oroszbarátnak tekintett és betiltott Ellenzéki Platform – Az Életért sorainak megritkítása az oka. A párt számos tagját megfosztották állampolgárságától, és ezáltal képviselői mandátumától is, mások maguktól mondtak le – igaz, többségük ekkorra már egyébként is külföldön tartózkodott.
A háború pedig a politikai élet többi szereplőjét is jórészt tétlenségre ítélte, a megfogyatkozott kormányfrakció szatellitjei segítségével az elnök szinte minden kezdeményezését keresztülviszi, tovább erodálva a régi politikai elitek pozícióit.
Mindennek fényében az a kérdés, hogyan is fog festeni a várhatóan személyileg ismét (ismét, hiszen már a jelenlegi 402 képviselő közt is 317 »újoncot« találunk) megújuló, bár korántsem biztos, hogy természetében is változó ukrán politikai élet a háború után, négy részkérdésre bontható. Persze, ezek mindegyikére döntő hatással lehet, hogy pontosan hogyan ér véget a háború, illetve az, hogy mi történik még a végéig – az alábbiakban azonban jobb híján a jelenlegi helyzetből indulunk ki.”
***
Nyitókép: Facebook