Vannak, akik kétezer év után megépítenék a jeruzsálemi templomot, egy Amerikából érkezett vörös tehénre hivatkozva. A zsidók templomának újjáépítését viszont sokan az apokalipszis korának eljöveteléhez kötik.
Jeruzsálemtől északra Szamáriában találhatóak Siló ősi városának romjai. A bibliai bírák idejében itt állt a sátor, ahol a lévita papok az állatáldozatokat végezték. A helyszínt bibliai jelentősége miatt sok turista látogatja, különösen most, miután különleges lakó érkezett a helyre. Júliusban ugyanis megérkezett Silóba egy 22 hónapos vörös tehén.
A vörös üszőnek nagy jelentősége van a judaizmusban,
ugyanis egy tökéletes, hiba nélküli vörös tehénre van szükség ahhoz, hogy felépülhessen a harmadik templom. Az első templomot Salamon király építette Jeruzsálemben még az ószövetségi időkben, majd miután a babilóniak lerombolták, felépült a második, melyet a rómaiak tettek a földdel egyenlővé.
Az állatról először a Bibliában esik szó: „Ez a törvény rendelése, a melyet parancsolt az Úr, mondván: Szólj Izráel fiainak, hogy hozzanak hozzád egy veres tehenet, épet, a melyben ne legyen hiba, a melynek nyakán iga nem volt.” (IV. Mózes 19:2) Az üszőre azért van szükség, mert az állat hamvai szükségesek a tisztulási rituáléhoz. A tökéletes vörös szőrzet annyira ritka, hogy
az elmúlt kétezer évben egy ilyen tehén sem született.
Az elmúlt években többször felröppent a hír, hogy valahol tökéletes vörös tehenet találtak, azonban miután megvizsgálták a rabbik, általában kiderült, hogy hibás az állat. Azonban az elmúlt egy évben több jelölt is felbukkant. Tavaly a Jerusalem Post beszámolója szerint egy texasi farmról érkezett öt vörös tehén Izraelbe.
A Temple Institue leírása szerint a zsidó hagyomány úgy tartja, hogy a második templom lerombolásáig (i.sz. 70-ig) összesen kilenc vörös tehén volt. A hagyomány szerint a tizedik tökéletes üsző a messiási korszakhoz kötődik. Ez az oka, hogy egyes vallásos körökben hatalmas a várakozás Izraelben az állatok felbukkanása miatt.
Akik különösen nagy figyelemmel kísérik a jeruzsálemi Templom-hegy körüli mozgolódást, valamint a vörös üsző kérdését, azok az Izrael-barát amerikai evangéliumi keresztények. A tavaly érkezett vörös üszők nem véletlenül egy keresztény farmertől érkeztek. Az evangéliumi keresztény prófécia értelmezések szerint ugyanis
a templom felépülése lesz a jele az apokaliptikus idők eljövetelének.
Azonban a nagy várakozást nagy ellenállás is kíséri Izraelben, hiszen a templom újraépítése előtt komoly akadályok állnak. A jeruzsálemi Templom-hegy, amely a judaizmus legszentebb helye, amelyet a Biblia szerint maga Isten jelölt ki, és
ahol Salamon király felépítette az első templomot, egyben muszlim szent hely is,
ahol két mecset is áll.
Izrael 1967-ben a hatnapos háború során elfoglalta ugyan a jeruzsálemi Óvárost, de a Templom-hegy irányítását a Waqf muszlim vallási alapítványnak adta, melyet Jordánia felügyel. Ennek következtében a zsidók nem imádkozhatnak a Templom-hegyen, és a nemzetközi közösség, élükön az Egyesült Államokkal ragaszkodik ahhoz, hogy megmaradjon a status quo. Ráadásul a nemzetközi szervezetekben, különösen az ENSZ-ben folyamatos a kísérlet arra, hogy a Templom-hegyet megfosszák a zsidó múltjától, sőt azt állítsák, hogy soha nem állt ott a salamoni templom.
A hely parázs viták központja, ugyanis a teljes muszlim világ heves tiltakozását kiváltja, ha egy izraeli politikus megpendíti a status quo esetleges módosítását, vagy felmegy a szent helyre.
Amikor 2000-ben Ariel Saron izraeli miniszterelnök felment a Templom-hegyre, kitört a második intifáda.
Éppen ezért az izraeli politikusok azóta is nagyon óvatosak a hellyel kapcsolatban. 2021-ben a gázai terrorszervezetek szintén részben a Templom-hegyre hivatkozva kezdték el lőni Izraelt rakétákkal.
A jelenlegi izraeli kormánykoalíció radikális jobboldali tagja, Itamár Ben-Gvír nemzetbiztonsági miniszter a kormány alakulása óta háromszor járt a Templom-hegyen. Mindegyik alkalommal nemzetközi felháborodást váltott ki a látogatás, a palesztinok pedig azzal vádolták, hogy meg akarja változtatni a status quót. Azonban egy szokatlan helyről is érkezett kritika: a szefárdi főrabbi Jichák Yosef azt nyilatkozta, hogy a politikus bűnt követett el azzal, hogy felment, mivel meg kell őrizni a hely tisztaságát. Sok vallásos zsidó óvatos a szent hely meglátogatásával kapcsolatosan.
A különböző geopolitika bonyodalmak mellett, amelyek jelenleg szinte elképzelhetetlenné teszik, hogy a Templom-hegyen felépüljön a harmadik templom, ott vannak a zsidóságon belüli viták is.
Felmerül ugyanis a kérdés, hogy kinek van joga felépíteni a templomot?
A felépítést támogató zsidó szervezetek között az az uralkodó nézet, hogy a messiás fogja megépíteni a harmadik templomot. 1990-ben egy zsidó csoport megpróbálta letenni a templom alapkövét, amelyet követően zavargások törtek ki.
Az izraeli politikusok között is megjelentek olyanok, akik elkezdték pedzegetni: itt az ideje, hogy a zsidóság legszentebb helyén szabadon imádkozhassanak a zsidók. Vannak, akik ennél is tovább mennek, például júniusban Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök Likud pártjának képviselője. Amit Halevi felvetette, hogy fel kellene osztani a Templom-hegyet a zsidók és a muszlimok között. A terv mögött azonban nem áll jelentős politikai támogatás.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök például többször kijelentette, hogy elkötelezett a Templom-hegy status quójának fenntartása mellett.
A templom felépítését támogató szervezetek kisebbségben vannak az izraeli társadalomban, amely túlnyomóan szekuláris. De még a vallásos csoportokon belül is viták vannak a kérdéssel kapcsolatban.
S miközben politikusok vitatkoznak, és nemzetközi tiltakozások születnek, egy silói réten elkerítve nyugodtan legel egy vörös tehén, és izgatott látogatók érkeznek a megtekintésére. Hogy vajon kétezer év után ez lesz-e az első tökéletes vörös üsző, arra még egy évet kell várni, amikor az állat eléri a háromesztendős kort.
Nyitókép: Binyamin Regional Council
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
Legendás napként beszéltek a civilek lemészárlásáról.
Különleges részletre derült fény a két miniszterelnök barátságából: Orbán Viktor már évtizedekkel ezelőtt felismerte, hogy a „fél-szocializmusból” a szabadpiacra vezető út a siker kulcsa.
Az izraeli miniszterelnök nem rejtette véka alá a véleményét: szerinte a nyugati világot éppen azok árulják el, akik az emberi jogokról papolnak.
A magyar sajtótörténet első nagyinterjúja az izraeli miniszterelnökkel – exkluzív beszélgetés a Mandineren.
Az amerikai neokonzervativizmus egyik atyja, a baloldal kérlelhetetlen kritikusa, Trump támogatója ment most el, de emlékéből áldás fakad. Veszprémy László Bernát írása.
A cégvezetők gazdaságról alkotott képe ma jóval kiegyensúlyozottabb, mint 3 vagy 6 hónapja – derül ki a neves McKinsey felméréséből. Ez éles fordulat a korábbi pesszimizmus után, és a globális beruházási kedv visszatérését vetíti előre, bár az EU-s politikai problémák többeket elbizonytalanítanak.
Már csak 92 nap, kisbarátom, és felkenődsz a falra!
