Lukasenka a BBC-nek: „Én hoztam tető alá a Wagner-ügy lezárását”

Egy tucat belarusz és külföldi tudósítót hívott egy „kötetlen beszélgetésre” csütörtökön a minszki Függetlenségi Palotába Aljakszandr Lukasenka. A maratoni, három és fél órás konferenciabeszélgetés keretében szót kapott Steve Rosenberg, a BBC moszkvai tudósítója is, aki több kérdést is fel tudott tenni a belarusz elnöknek. 

Az újságíró írásában megjegyzi, az alkalom egyik különlegessége az volt, hogy mindenki árgus szemekkel figyelte a terembe belépő vezetőt, hiszen néhány hete már megroppant egészségéről cikkezett a sajtó, miután az orosz nemzeti ünnepen láthatóan rossz bőrben volt, és a protokollesemények egy részén nem jelent meg. A BBC tudósítója szerint Lukasenka csütörtökön jó formát mutatott, bár a médiatalálkozó végén bicegve távozott, amit egy focisérüléssel indokolt.

A Wagner-ügy

A brit kérdésre, miszerint a Kreml és a Wagner közötti egyezség értelmében Jevgenyiv Prigozsin Wagner-vezetőnek és a csoport sok tagjának Belaruszban kellene maradniuk, hollétük azonban nem ismert, Lukasenka úgy válaszolt: 

a Wagner emberei pedig táborokban tartózkodnak, ahova a bahmuti harcok után húzódtak.

A Wagner-csoport Belaruszból támadást indíthat Ukrajna ellen? - hangzott az újabb kérdés, mire a belarusz elnök azt felelte, hogy hazája eddig senkit sem támadott meg, és a jövőben sem tervez ilyet, és senki sem fog Belarusz területről más államot megtámadni. Ha viszont Belaruszt egy külföldi állam részéről agresszió érné, „Belarusz meg fogja magát védeni, és 

– fogalmazott.

Lukasenka nem rejtette véka alá, hogy a Kreml és a Wagner közötti dealt ő hozta tető alá, de nem osztotta az orosz állami tévé értékelését, miszerint Putyin „hősként” jött ki ebből a fiaskóból. „Sem Prigozsin, sem Putyin, sem én nem lettünk hősök” - tette hozzá.

Orosz nukleáris fegyverek

Steve Rosenberg ezt követően azt kérdezte a fehérorosz vezetőtől, hogy korábbi nyilatkozatának értelmében valóban bevetne olyan orosz nukleáris fegyvereket, amelyeket Putyin parancsára Belaruszba telepítettek.

Lukasenka válaszában hangsúlyozta, hogy nyugati vezetők is felemlegetnék fenyegetés esetén az atomfegyvereket, majd a tudósító felvetésére, miszerint ezek nem belarusz, hanem orosz fegyverek, az elnök úgy reagált: az ukrán hadsereg is használ idegen fegyvereket, hiszen NATO-fegyverzettel harcol az orosz haderő ellen. A belarusz vezető figyelmeztetett, ezek taktikai nukleáris fegyverek, nem pedig tömegpusztító fegyverek.

Bebörtönzött ellenzékiek

Lukasenka 1994-től bebetonozott hatalma a 2020-as elnökválasztáson megrendült, a választási csalások gyanúja miatt kitört utcai tiltakozásokat a rendvédelmi erők kemény kézzel leverték, több ezer tiltakozót vettek őrizetbe, és máig mintegy ezer ellenzékit tartanak börtönben. Az események miatt az Egyesült Államok, az EU, az Egyesült Királyság nem ismeri el az ország választott vezetőjének az elnököt.

A BBC újságírója megemlítette a fogvatartott ellenzékiek ügyét. A belarusz vezető azonban ezt elhárította, mondván, konkrét bűnügyekről nincsenek információi. Rosenberg jelezte, hogy jelenleg 1500 politikai fogoly van belarusz börtönökben, miközben két évvel ezelőtt csak 873 volt, mire Lukasenka felhívta a figyelmet, hogy 

így politikai foglyok jogilag nem lehetnek az országban.

--

Nyitókép:  Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megbeszélést tart nemzetközi hírügynökségek képviselőivel a minszki hivatalában 2023. július 6-án  (forrás: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko)