Itt van a GLOBSEC legfrissebb, 2023-as tanulmánya.
A pozsonyi GLOBSEC 2023 elnevezésű fórum előtt lett nyilvános a szlovák kutatóintézet nyolc Európai Unió (EU) 8 tagországra kiterjedő felmérése – benne rengeteg érdekességgel.
Orbán Viktor magyar kormányfő „megítélése” például külön fejezetet kapott a majd 100 oldalas tanulmányban. A szerzők – mások mellett Hajdú Dominika, Szicherle Patrik – természetesen ennek kapcsán is ügyeltek a „keretezésre”. Kiderült ugyanis, hogy bár a miniszterelnököt sokan „illiberális ikonként” tartják számon Közép- és Kelet-Európában, a válaszadók 31 százalékának van pozitív véleménye a magyar politikusról.
Ahol viszont magas a magyar kormányfő támogatottsága – Bulgáriában, Szlovákiában 48; Magyarországon 43; Romániában 32 százalék; (eközben: Csehországban 28; Lengyelországban és Lettországban 18; Litvániában pedig 13 százalék) –, ott bizony politikai instabilitás (kormányzati bizalomhiány), LMBTQ-jogelnyomás, vagy Oroszország-párti nézetek detektálhatók. Vagy mind a három egyszerre, esetleg külön-külön, netalántán kettő faktor kombinálva.
De mint a kutatók állítják,
Oroszország továbbra is veszélyt jelent a Kelet- és Közép-Európai országokra. Épp ennek fényében az Észak-atlanti Szerződés Szervezetben (NATO) elég nagy a bizodalom; ahogy a biztonság iránti vágy is, amelyet elsősorban az Egyesült Államok (USA) képes garantálni a régióban. Érdekesség, Szlovákia bizonyult az egyetlen olyan országnak a nyolc vizsgált EU-s tagállam közül, hol az Egyesült Államokat biztonsági fenyegetésként élik meg. Az Oroszország-ellenes szankciókat támogatják, sőt, hatásosnak vélik a válaszadók; akik pedig Kínát – többségében – nem tekintik biztonsági fenyegetésnek.
Lapunk, a Mandiner állandó szerzője, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője, Demkó Attila egyébként részt vett a pozsonyi GLOBSEC 2023 elnevezésű fórumon. Erről hosszabban hetilapunkban fog részletesebben értekezni. De.
Mint közösségi oldalán írta, nagyon rossz irányba halad a nyugati diskurzus, mivel Ukrajna kapcsán azt a kételyt, hogy esetleg nem lesz teljes győzelem, Pozsonyban (sem) volt ildomos megfogalmazni. „Aki megtette, mint Richard Shirreff nyugalmazott brit tábornok, jobb, ha nem tette volna, mert egyben utalt is arra, hogy akkor majd »beavatkozásra« lesz szükség. Ezt nyilván maga sem gondolta végig.” John R. Allen, Philip M. Breedlove amerikai tábornokok inkább politikusként, mint katonaként beszéltek – elevenítette fel a szakértő, hozzátéve: mintha fel sem merülne bennük, hogy nem szabad úgy alábecsülni az oroszokat, ahogy az oroszok tették az ukránokkal tavaly. „Katonai alapvetés, hogy az ellenségnek is van szavazata.”
Oroszország „kontrollált” felbomlasztásáról szólva – mert azt sokan gyarmatbirodalomnak tartják – pedig feltette a kérdést: „Vajon hogyan lehet egy többségi nemzet által stabilan uralt államot, ráadásul egy kontinensnyi méretű atomhatalmat kívülről kontrolláltan felbomlasztani? Vajon mi lenne ennek a következménye? Van terv, van gondolat? Vagy csupán egy neokonzervatív, liberális intervencionista álmodozás, mint Irak, Szíria és Líbia esetében?” Ezeknek az embereknek a felelőtlensége legalább olyan riasztó, mint hogy máig platformot kapnak az általuk okozott tragédiák sora után – vélte Demkó, hangsúlyozva:
Nyitókép: Facebook
***
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Akkor lesz tárgyalás, ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet. Kohán Mátyás írása.
„Brüsszel után, Amerika előtt. Meló van bőven!”– posztolta a szerdai kormányülésről a miniszterelnök.
Berlini politikusok attól tartanak, hogy az Ukrajnából Németországba érkező férfiak számának hirtelen emelkedése csökkenti a Kijevnek nyújtott katonai támogatás iránti lelkesedést.
Azt viszont továbbra sem pontosítják, mi legyen a szolgálati idő felső határa.
A 49 éves férfit akkor késelték halálra, amikor hősiesen megpróbált megvédeni egy férfit és egy gyereket.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
