„Legyünk őszinték: ez az USA háborúja Oroszország ellen, lényegében feláldozzák az ukrán ifjúságot a halál és a pusztítás vágóhídján a neokonok geopolitikai ambícióiért” – mondja az amerikai elnökaspiráns.
Ahelyett, hogy meghallgatta volna Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetéseit, az Egyesült Államok többször is átlépte Oroszország „vörös vonalait” – mondta ifj. Robert F. Kennedy az UnHerd nevű portálon megjelent interjúban. Az amerikai elnökjelöltségért induló demokrata politikus hozzátette, hogy Washingtonnak vagy meg kellett volna hívnia Moszkvát a NATO-ba, vagy fel kellett volna oszlatnia a katonai szövetséget a hidegháború után.
„Hallgatnunk kellett volna Putyinra. Kötelezettséget vállaltunk Oroszországnak, Gorbacsovnak, hogy a NATO-t egy centiméterrel sem mozdítjuk kelet felé. Aztán belekezdtünk, és hazudtunk”
– mondta Kennedy. Ahelyett, hogy felajánlotta volna Oroszország Nyugatba való integrálását, ahogy azt 1991-ben sok diplomata sürgette, az Egyesült Államok inkább kiterjesztette a NATO-t Oroszország határához.
„Mi más célja van a NATO-nak, minthogy szembeszálljon Oroszországgal? Ha kezdettől fogva ellenséges módon fordulunk Oroszországhoz, akkor természetesen a reakciójuk is ellenséges lesz” – fogalmazott.
A 2014-ben Kijevben történteket „lényegében államcsínynek” nevezte, amelyet Washington támogatott, és felidézte a hírhedt telefonbeszélgetést, amelyben Victoria Nuland „saját kézzel választott ki egy új ukrán kormányt”, amely ellenséges volt Moszkvával szemben. Azt is elmondta,
ha Mexikó tette volna azt, amit Ukrajna tett 2014 óta művel, akkor „az Egyesült Államok egy másodperc alatt lerohanta volna”.
Megismételte: az orosz elnök többször elmondta az Egyesült Államoknak, hogy mik azok a vörös vonalak, amelyeket folyamatosan átlépnek. Kennedy azt is kifejtette, hogy szerinte az amerikai vezetőknek képesnek kell lenniük arra, hogy „beleképzeljék magukat a másik helyébe”, ahogyan nagybátyja, John F. Kennedy tette 1962-ben, a kubai rakétaválság idején, amikor visszalépett a nukleáris háború széléről.
A politikus korábban elítélte a „barbár és illegális inváziót” Ukrajnában, Putyint pedig „gengszternek” és „zsarnoknak” nevezte, de azt mondta, hogy a konfliktust gyorsan rendezni kell, mert az Egyesült Államok már így is „300 ezer ukrán áldozatot hozott a harcokban”. Miközben a Fehér Ház humanitárius misszióként tüntette fel a Kijevnek nyújtott segítséget, „minden lépés, amit tettünk, a konfliktus kiterjesztését és a vérontás maximalizálását szolgálta” – mondta.
„Legyünk őszinték: ez az Egyesült Államok háborúja Oroszország ellen,
lényegében feláldozzák az ukrán ifjúságot a halál és a pusztítás vágóhídján a neokonok geopolitikai ambícióiért, hogy Moszkvában rezsimváltás történjen” – fogalmazott Kennedy. Hozzátette, hogy azok az emberek, akik a problémát létrehozták, nem képesek a probléma megoldására.
Végül arra a kérdésre is válaszolt, hogy szerinte milyen megoldással lehetne lezárni a konfliktust, szerinte egy olyan megállapodás működhetne, amely kint tartja Ukrajnát a NATO-ból, valamint visszavonja az orosz nukleáris fegyvereket az ország határai közeléből.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az orosz elnök felajánlotta, hogy Oroszország az ukrajnai választások napján tartózkodik a mélységi csapásoktól, ha megtartják a voksolást.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Az orosz elnök megtartotta évértékelő sajtótájékoztatóját.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
Helyszíni beszámoló a felvidéki magyar közösség megmozdulásáról.
