„A hal feje már teljesen elrohadt” – már Putyint is támadják az orosz nacionalisták

Írta: Bendarzsevszkij Anton

„Nem tolom bele az arcotokba, hogy arany étkészlettel reggeliztek és Dubajba külditek a lányaitokat pihenni, miközben az orosz katonák a fronton halnak meg” – mondta egyik videójában az orosz zsoldoscég, a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin.

és több lőszert, még több katonák kér a frontra.

Nem ő az egyetlen. Miközben az elmúlt két évben Oroszországban teljesen felszámolták a demokratikus ellenzéket, a helyüket más csoportok, az úgynevezett „ultrapatrióták”, vagy ahogy egyes orosz politológusok emlegetik őket, „turbópatrióták” vették át. Az ellenzék vezetői, mint Alekszej Navalnij vagy Ilja Jasin börtönben ülnek, mások emigráltak, mint a néhai sakkvilágbajnok, Garri Kaszparov.

A mindent átható cenzúra miatt Oroszországban ők már nem láthatóak, a háború egy éve alatt feledésbe is kezdtek merülni. Az orosz média még elérhető részében kizárólag állami narratíva szól a „különleges katonai műveletről”.

Prigozsin kiosztja az orosz vezérkart

Miért szabad egyes csoportoknak kritizálni?

Az orosz internet egy másik szegmensében azonban nagyjából fél évvel ezelőtt egyre jobban felerősödő, hatalommal szembeni kritika jelent meg. A patrióta tábor egyre hangosabb: kritizál és elégedetlenkedik minden egyes katonai kudarc után.

majd jött Herszon, újabban Bahmut és Vuhledár. Legutóbb a brjanszki ukrán diverziós események után napokig tartott a felháborodás a különböző orosz telegram csatornákon. A szerzők a regionális vezetőket nevettek ki, akik nem sokkal előtte azt jelentették, hogy a védelem tökéletesen működik. Annak is hangot adtak, hogy Moszkvában ezek után talán már „rendes háborút” indítanak.

Amit nem szabad a társadalom túlnyomó részének, mert akár 15 év börtön is járhat „a hadsereg jó hírnevének a megsértése” miatt, szabad az ultrapatriótáknak.

Ennek megvan az egyszerű oka: a kritizálók a hazafias oldalról jönnek. Nem kérdőjelezik meg a háborút. Nem kritizálják személyesen Vlagyimir Putyint, csak a végrehajtókat.

és a Kremlben már csak az „oszd meg és uralkodj” elve miatt is nyitva hagyják ezt a kritikai lehetőséget.

Könnyen lehet, hogy érzelmileg maga Putyin is szimpatizál ezekkel a kritikákkal: a katonai vezetés győzelmet ígért neki néhány nap alatt, de ehelyett szégyenbe hozták őt az egész világ előtt.

Videón Igor Girkin, ahogy az orosz hadvezetést kritizálja

A „turbópatrióták” tábora

A legismertebb „turbópatrióták” között lehet említeni Igor Girkint („Sztrelkov”); a WarGonzo bloggerét, Szemjon Pegovot; a már említett Jevgenyi Prigozsint és a mögötte álló Grey Zone telegram csatornát, illetve Ramzan Kadirov csecsen vezetőt.

Az elérésük a háború kirobbanása óta a tízszeresére nőtt: a WarGonzo követői tábora meghaladja az 1,2 milliót, Girkinét a 800 ezer főt.

Közülük talán Girkin az, aki igazán veszélyes lehet a hatalomra nézve. Girkin egy orosz hírszerző tiszt, aki 2014-ben lett széles körben ismert: bevallottan az ő feladata volt behatolni Ukrajnába 2014 tavaszán, és kihasználva a belpolitikai káoszt, helyi szeparatisták felfegyverzésével és központi adminisztrációk fegyveres elfoglalásával destabilizálni Ukrajnát.

Ez egészen jól sikerült: az orosz titkosszolgálatok működése után létrejöttek a Kijevtől független, úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságok.

– mondván, hogy Moszkva nem állt ki nyíltan a Donbasz mellett, és nem csatolták hozzá a területet az Orosz Föderáció kötelékébe.

Ezt a kritikát a volt (?) hírszerző azóta is folytatja, és már nyíltan Putyint is kritizálja – ebben kivételt képez a többi ultrapatriótával szemben. Bejegyzéseiben Girkin „karton marsallnak” nevezi az orosz védelmi minisztert, „kreténnek” a vezérkari főnököt, és büntetőeljárást sürget az FSZB és az orosz védelmi ipar korrupciós ügyeivel szemben.

Januári videójában pedig magának Putyinnak is üzent: „a hal feje már teljesen elrohadt”, és egy ilyen hal szerinte „biztosan nem ér oda, ahová kellene neki”.

Nyitóképen: Igor Girkin (videórészlet)