Tömegesen szorítják ki az orosz kémeket Európából

Az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatát legkésőbb 2014 óta mételyezi az a kérdés, hogy minek is tekinti Oroszországot az USA – elfogadja-e katonai potenciáljára való tekintettel nagyhatalomnak, a világrend egyik pólusának, ahogy a hidegháború idején a Szovjetuniót, vagy gazdasági erejét figyelembe véve a regionális hatalmak közé sorolja.

Barack Obama amerikai elnök 2014-ben egyértelműen utóbbi mellett tette le a garast, amikor úgy reflektált a Krím annexiójára, hogy „Oroszország regionális hatalom, amely néhány közvetlen szomszédját nem ereje, hanem gyengesége okán fenyegeti”.

A nagyhatalmiság kérdése nem elsősorban szemantikai kérdés – a fontos dimenzió e tárgyban sokkal inkább az, hogy a Jupiter-kisökör koordinátarendszerben csak a nagyhatalmaknak jár jupiteri státusz, mindenki másnak a kisökrökre érvényes szabályokat kell betartania.

Jelzi, hogy ő is szeretne nácizmusra, terrorizmusra hivatkozva országhatárokat átrajzolni, ellenfeleit politikai okokból alaptalanul biológiai fegyverek birtoklásával vádolni, mint azt az Egyesült Államok már annyiszor büntetlenül megtette. S legfőképpen szemmagasságban, egyenlő partnerként szeretne tárgyalni az Egyesült Államokkal.

Úgy tűnik azonban, hogy a nyugati világ nem csak, hogy nem adja meg Oroszországnak az általa igényelt nagyhatalmi előjogokat, hanem egyenesen elveszi tőle azokat is, amelyekkel még rendelkezik.

Ilyen például a megtűrt kémkedés joga, azaz az, hogy egy nagyhatalom más országokban feleslegesen nagy diplomataállományt állomásoztasson, ezáltal diplomáciai védettséget biztosíthasson az adott ország ellen dolgozó kémeinek. Természetesen mindenki tudja, hogy ezt mindenki csinálja – de amíg az ellenségeskedés mértéke nem túl nagy, szemet hunynak felette.

Oroszország esetében úgy tűnik,

Vége a kémkedésnek

Ezt tükrözi legalábbis az a tömérdek hír, amely diplomaták és (feltételezett) orosz kémek kiutasításáról szól – s különösen nagy jelentősége van e tekintetben az orosz kémekkel szemben eddig viszonylag elnéző Németország irányváltásának.

A német hatóságok egy meg nem nevezett szövetséges szolgálat segítségével nemrég tartóztattak le Szövetségi Hírszerző Szolgálat (Bundesnachrichtendienst, BND) 52 éves munkatársát, Carsten Linkét, illetve bűntársát, Arthur Ellert. A BND állományában dolgozó Linke érzékeny hírszerzési információkat szivárogtathatott Oroszországnak a háború alatt, illetve hozzáfért a szolgálat ügynöklistáihoz is; Eller pedig Linke összekötőjeként szolgálhatott Moszkva felé, s a nyomozók szerint több részletben összesen majdnem 100 ezer dollár értékben fejezhette ki Oroszország háláját németországi kapcsolatának.

Az incidens olyan súlyos volt, hogy a Washington Post értesülései szerint több szövetséges ország,

Ez a németországi történet – és még oly sok másik – újabb epizód a Nyugat és Oroszország között zajló kémháborúban. A múlt évben több mint 400 orosz kémnek tartott diplomata kényszerült távozni az európai orosz nagykövetségekről, így Oroszország műveleti képességei jelentősen gyengültek. Ebben az európai országok kitartónak tűnnek – Oroszország sikertelenül próbál más országokból kiutasított kémeket más országokba helyezni, s diplomatavízum-igénylései is rendre lyukra futnak, az Egyesült Királyság például 2018 óta száz ilyen igénylést dobott vissza nemzetbiztonsági okokból.

Így Oroszország európai hírszerzését a meggyengült diplomáciai vonal helyett egyre inkább építi a kiberkémkedésre, illetve a Foglalkozásuk: Amerikai c. nagy sikerű Netflix-sorozatból ismert „illegálisokra”, olyan orosz ügynökökre, akik hosszú éveken át építenek maguknak álnéven identitást, külföldi egyetemeket végeznek el, egész karriert futnak be azon egyedüli céllal, hogy egyszer valamely külföldi szolgálat környékére juthassanak, s onnan Oroszországnak dolgozhassanak.

– ugyanakkor az „illegálisoknak” a diplomatastátuszt élvező kémekhez képest óriási hátrányuk, hogy diplomáciai immunitás nélkül minden további nélkül letartóztathatók, s ezáltal felfejthető az orosz hírszerző hálózat egy része is. Ezek az „illegálisok” buknak most sorra le az európai országokban.

Amszterdam, Oslo, Bécs

Egy ilyen ügynök bukott le nemrég Hollandiában, nem is akárhogy. A magát Victor Muller Ferreira brazil állampolgárnak kiadó, egyébként a dublini Trinity College-en és egy tekintélyes washingtoni diplomataképzőn, a Johns Hopkins Egyetem Felsőbbfokú Nemzetközi Tanulmányok Iskolájában végzett ügynököt az amszterdami Schiphol repülőtéren kaptak el a holland hatóságok.

Ferreiráról – aki az Oroszország által nem ratifikált, de az orosz háborús bűnöket is vizsgáló hágai Nemzetközi Büntetőbíróságonkapott gyakornoki állást – kiderült, hogy valójában Szergej Cserkaszovnak hívják, az orosz katonai hírszerzés, a GRU (Glavnoje razvedivatyelnoje upravlenyije, Felderítő Főcsoportfőnökség) ügynöke, és

annak érdekében, hogy a hágai bíróság közelébe jusson.

A holland hatóságok nyilvánosságra hoztak egy négyoldalas dokumentumot, melyben a kém nem kifejezetten acélos portugálsággal leírta álidentitásának részleteit, így családjának kitalált történetét, kedvenc brazíliavárosi klubját, egyes lakásainak lakbérét és azt is, hogy különböző iskoláiban melyik tanárnők tetszettek neki.

Norvégiában hasonló körülmények között bukott le egy bizonyos José Assis Giammaria, aki szintén álbrazil kutatóként kutatta egy észak-norvégiai egyetemen az Arktisz biztonságpolitikai kérdéseit, és egy EU-s, az Európai Bizottság által finanszírozott szemináriumra is bejutott, ahol a hibrid hadviselés eszközei elleni védekezésről tanulhatott. Giammariát – mint kiderült – valójában Mihail Mikusinnak hívják, és szintén GRU-ügynök. Cserkaszovhoz hasonlóan ő is jelentős külföldi tapasztalattal, a jó nevű kanadai Carleton Egyetem, illetve a Calgary Egyetem diplomájával került Norvégiába.

Ausztria is azt jelezte, hogy látókörébe került egy hasonló cipőben járó görög állampolgár, akinek ráadásul az apja is diplomatának álcázott orosz kém volt – vele kapcsolatban ugyanakkor az osztrákok azt is jelezték, hogy ugyan nem fogják tudni letartóztatni, de valamit majd kezd vele az igazságügyi rendszer. Ausztria továbbra is kémparadicsom, ugyanis

így számos hatalom számára vonzó ide telepíteni kémeit.

Kémkedtek még

Egy belarusz és egy orosz GRU-ügynököt fogtak el nemrég Lengyelországban is, ők a lengyel hatóságok szerint 2017 óta voltak aktívak az országban, és a lengyel haderő képességeit, morálját fürkészték, ezzel kapcsolatban informálták az orosz katonai hírszerzést. A nemrégiben Szlovéniában lebukott két kém esete pedig szintén igencsak hasonló lehet a hollandiai és norvégiai esethez – a két ügynök álnéven régiség- és ingatlankereskedőként dolgozott, és hamis papírjaik szerint egy meg nem nevezendő dél-amerikai országból származnak.

A németországihoz hasonló súlyosságú – ugyanakkor nem NATO-országot érint – még a nemrégiben nyilvánosságra került svéd eset: ott egyszerre derült ki egy 1997 óta Svédországban élő orosz házaspárról, illetve egy, az 1980-as években Iránból Svédországba menekült testvérpárról, hogy Oroszországnak kémkednek. Az orosz házaspár informatikai berendezések, hajó- és repülőgép-elektronikák kereskedelmével foglalkozott, és a hatóságok állításai szerint emellett 2013-ban kezdtek az Egyesült Államok és Svédország ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Az iráni testvérpár, Pejman és Pajam Kía 2011 és 2021 között álltak kapcsolatban a GRU-val, ráadásul Pejman nemcsak a svéd Sapo kémelhárító ügynökséget, de a svéd katonai hírszerzést, a Mustot is megjárta,

miközben testvére logisztikai segítséget nyújtott neki.

Mindeközben Moszkvában

Oroszország ugyan a diplomata-kiutasításokra, európai nagykövetségei létszámának korlátozására viszonossági alapon reagált, azaz feltételezhetően szintén utasított ki nyugati kémeket, erről nyilvánosan nem kommunikált, ahogy esetleges fedett nyugati ügynökök lefüleléséről sem.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly év végén, a biztonsági szolgálatok dolgozóinak napjára küldött videóüzenetében ugyanakkor úgy fogalmazott: „A kémelhárító szervektől, köztük a katonaitól is maximális felkészültséget, az erők koncentrációját várjuk el. Szigorúan meg kell akadályozni a külföldi titkosszolgálatok tevékenységét, s operatív módon lebuktatni az árulókat, kémeket és diverzánsokat.”

Fotó: éjszaka a moszkvai Vörös téren (BIBIKOW Walter / Hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP)