Az amerikai lap szerint a Nyugat hiába próbálta meg elszigetelni Oroszországot. Nem működött.
Oroszország nemzetközi elszigeteltségének, valamint az oroszok elleni szankciók sikertelenségéről közölt hosszabb lélegzetvételű elemzést a The New York Times csütörtökön.
Mint a cikk emlékeztet, miután megszállták Ukrajnát, a Nyugat globális koalíciót hozott létre, amelynek keretében 141 ország támogatta az ENSZ intézkedését, amely követelte a feltétel nélküli visszavonulást Oroszország részéről. A háború kitörése után egy évvel ugyanakkor
és sok ország a saját érdekei védelmére összpontosít az invázió okozta gazdasági és geopolitikai felfordulás közepette. A cikk arra is kitér, hogy még a nyugati országok között sem tökéletes az egység. „Magyarország az Európai Unió tagjaként technikailag szankcionálta Oroszországot, de Orbán Viktor vezetése alatt tartósan kilógott az EU-n belül Ukrajna támogatóinak sorából” – olvasható a lapban.
Az írás részletekbe menően elemzi ugyanakkor az oroszellenes koalícióra adott politikai reakciókat is, valamint kimutatásokat közöl Ukrajna legfontosabb támogatóiról, és azokról az országokról is szót ejt, amelyek Oroszországot és annak hadiiparát segítik. És kitér a szankciókra is, bemutatva, hogy azok az orosz import mely kulcsfontosságú területeit érintik. Utóbbiak kapcsán kiderül,
Mint a cikkben olvasható: a Silverado Policy Accelerator (egy washingtoni nonprofit szervezet) adatai szerint ugyanis néhány ország már pótolta az orosz import hiányát, és jóval a háború előtti szint fölé növelte az Oroszországba irányuló exportját. Más országok exportja pedig a háború kezdetekor csökkent, de azóta visszaerősödött.
A cikk aláhúzza azt is, hogy a nyugati országokat összekovácsolta a háború. Mint rámutatnak, olyan országok, mint Németország, Franciaország és Olaszország szilárdan kiállnak Ukrajna mellett, és felértékelődött a NATO szerepe is.
„Putyin arra játszik, hogy a háború nemzetgazdaságokra és belpolitikára gyakorolt hatása miatt aggódó európai országok végül elállnak a szankcióktól és a fegyverszállítások támogatásától” – olvasható a cikkben. Mint írják: azok az ázsiai, közel-keleti és afrikai államok, amelyek már semlegesek a konfliktusban, azok pedig tovább növelik majd a kereskedelmet Oroszországgal. „Talán az USA is belefárad a háborúba a jövő évi elnökválasztás miatt, és nyomást gyakorol majd Ukrajnára, hogy engedjen Putyinnak” – írta meg a New York Times.
***
Nyitókép: MTI/Pool AP/Thibault Camus
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Az orosz külügyminiszter lerántotta a leplet a háttéralkuról: szerinte Donald Trump emberei már ígéretet tettek Moszkvának az öt annektált régió átadásáról. Lavrov szerint Washington végre megértette, hogy a NATO-bővítés vörös vonal, és elfogadták az orosz feltételt: Kijevnek ki kell vonulnia a Donbaszból, és örökre lemondhat az atlanti csatlakozásról.
22 milliárd dollár lehet a tét.
Bár ő Spanyolországba vágyik.
Még meg sem szerezték, de már az EU-ban befagyasztott orosz pénzekkel sem éri be az ukrán elnök. Kíváncsian várjuk, hogy reagál erre Donald Trump.
