Václav Klaus: Magyarország bátor és fontos szerepet játszik az EU-ban

Václav Klaus korábbi cseh elnök nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy lehetőséget kapott arra, hogy egy olyan városban, egy olyan országban beszélhessen, amely szerinte bátor és nagyon fontos szerepet játszik a mai európai „szép új világban”. Hozzátette: „Csalódott vagyok amiatt, hogy hazám – jelenlegi politikai képviseletével – nem képes erre”.

Fő mondandóját a következőképpen foglalta össze: 

ha nem teljesen rossz cél.

Szerinte a mesterségesen felépített kommunista múltunk mellett nagyon óvatosnak kell lenni az ilyen típusú ambíciókkal. „Értelmes cél a világgazdaság újjáépítése? Kinek a feladata? Ki kapja meg a mandátumot a világgazdaság újjáépítésére?” – tett fel egy sor kérdést.

Politikai és élettapasztalatait Klaus – nem kevés kritikai éllel – a következőképpen foglalta össze: negyven év kommunizmus, majd egy lenyűgöző évtized, amely az átalakulás korszaka volt, és sokkal kevésbé kielégítő két évtizednyi élet egy különleges entitásban, az Európai Unióban. 

Az 1990-es években az Egyesült Államok és Nyugat-Európa a világ GDP-jének csaknem 70 százalékát adta, most már csak 43 százalék. A változás már most óriási, s ez szerinte még folytatódni fog.

„Ha megnézem az európai gazdaságot, amelyet a túlszabályozás, a túladóztatás, a nevetséges zöld parancsok és az uniós bürokrácia tolakodó magatartása fojtogat, nyilvánvaló, hogy Európa nem tud növekedni. Stagnálásra van ítélve.”

Klaus szerint a Nyugat és a Kelet eltérő növekedési üteme nem marad következmények nélkül. Az ilyen jellegű váltások destabilizálják a meglévő struktúrákat és aláássák a régi stabilitást. Hozzátette: a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen fejlemények gyakran konfliktusokat és háborúkat idéztek elő.

Ukrajna szerinte csak egy példa erre.

A keleti növekedés ellenére Klaus úgy véli: nincs okunk arra számítani, hogy a következő évtizedekben Kína továbbra is gyors növekedést mutat majd. De ez ugyanúgy igaz a Nyugatra is.

A volt elnök úgy látja:

ahogyan szerinte azt felelőtlenül hirdetik a nagyon harsány technokraták. Úgy véli: a növekedés és a stabilitás sokkal inkább a gazdasági rendszer hatékonyságával van kapcsolatban. Ezzel összefüggésben beszédében kiemelte: fő érve a gazdasági rendszer minőségének hangsúlyozása. Szerinte ebben a tekintetben a helyzet nem túl jó.

„Polgárként és közgazdászként életem évtizedeit egy olyan rendszerben töltöttem, ahol a gazdaság nem autonóm volt, hanem politikai kényszerek diktálták. Ez volt az a lecke, amely mélyen az elménkben gyökerezett. Ötvennégy éve, 1968 augusztusában, azon a héten, amikor a Varsói Szerződés hadseregei megszállták Csehszlovákiát, publikáltam egy cikket, amely nyíltan merte tárgyalni a politika és a gazdaság különleges kapcsolatát a kommunista társadalomban. Ez a téma a következő két évtizedre feledésbe merült.”

A volt elnök hangsúlyozta: csak a kommunizmus bukása után tértek vissza ehhez a megközelítéshez. Ezt a korszakot általában a piacgazdaság konstruált újjászületéseként értelmezik ma. Szerinte a döntő változást a politika és a gazdaság romboló kapcsolatának megszakítása, a politika dominanciájától való megszabadulás jelentette. Ennek következménye volt a piacgazdaság újjászületése. A kommunista központi irányítású gazdasági rendszerben a gazdaságnak követnie kellett a politikát.

Klaus úgy látja, hogy 

Nem az új ideológiák vezetnek ismét egy hasonló rendszer kialakulásához? – tette fel a kérdést. Szerinte az egyenlőség gondolatát a gazdaságba való politikai beavatkozás új formáinak indoklásaként használják – újra. Következményeik nem kevésbé veszélyesek, mint a múltban.

A volt elnök kifejtette:

és ennek következtében a gazdaság hatékonyságát. Alapvetően megváltoztatja a gazdasági rendszer minőségét, és aláássa a gazdasági növekedést és fejlődést. A mai politikailag korrekt zöld jelszavak egyike sem védhető racionális alapon – Klaus úgy véli, ezeknek nincs tudományos alapjuk.

A cseh politikus végül kijelentette: a technológiai és ellátási láncok bonyolultsága miatt a globalizáció eléri természetes határait. Szerinte vissza kellene térni a nyitottság, a szabad mozgás, a szabad kereskedelem és a liberalizált tőkeáramlás védelméhez. És nem csupán szólamokban, hanem ténylegesen.

Nyitókép: Václav Klaus Orbán Viktor társaságában (fotó: Miniszterelnökség)