Nem tudja eldönteni a belga parlament, bocsánatot kérjen-e a rabszolgatartásért

2022. december 20. 18:42

A Kongói Demokratikus Köztársaság, Burundi és Ruanda várja a bocsánatkérést.

2022. december 20. 18:42
null

A Belgium gyarmati múltjával foglalkozó különbizottság több mint kétéves munkáját követően sem jutott megegyezésre a szövetségi parlament arról, hogy bocsánatot kérjenek-e a volt gyarmatoktól, a Kongói Demokratikus Köztársaságtól, Burunditól és Ruandától a kizsákmányoláson alapuló rendszer miatt – jelentette kedden a The Brussels Times hírportál.

A liberális belga pártok: a Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták (Open VLD), valamint a Reform Mozgalom (MR) kifejezetten ellenezték a hivatalos bocsánatkérést, ehelyett úgy vélik, hogy Fülöp belga király júniusi látogatása Kongóban - ahol kifejezte mélységes sajnálatát – elegendő gesztus a volt gyarmati országokkal szemben.

A vallon Szocialista Párt szerint viszont nem elégséges. Két jobboldali párt, a Flamand Érdek és az Új Flamand Szövetség bojkottálta a kérdés hétfői zárószavazását. A The Brussels Times szerint a különbség a sajnálkozás és a bocsánatkérés felajánlása között elhanyagolhatónak tűnhet, azonban sok párt attól tart, hogy

a hivatalos bocsánatkérés feljogosíthatja Kongót, hogy pénzügyi kárpótlás iránti követelést nyújtson be Belgiumnak.

Wouter de Vriendt belga zöldpárti politikus, a különbizottság elnöke úgy nyilatkozott: a testület munkájának célja a tisztánlátás és a jövőben hasznos tanulságok levonása volt, azonban néhány párt úgy érezte, hogy a bocsánatkérés átlépne egy bizonyos határt. Hozzátette, hogy a parlamenti különbizottság mandátuma az év végén lejár, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs esély arra, hogy konszenzus alakuljon ki a frakciók között.

Az egykori Kongói Szabadállam 1908-ban vált Belgium egyik legfontosabb gyarmatává, de már előtte, 1885-től II. Lipót belga király személyes tulajdona volt. A gyarmati időszakban az ország nyersanyagainak kiaknázása rendkívül kegyetlen módon történt;

mindennapos volt az őslakosok kínzása, megcsonkítása, a beszolgáltatási kvótát nem teljesítő falvak felégetése.

A kegyetlenségek, az éhínség és a trópusi járványok következtében több millióan haltak meg. Az ország – akkor már mint Belga Kongó – 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét.

(MTI) 

Nyitókép: NICOLAS MAETERLINCK / BELGA MAG / Belga via AFP

Összesen 57 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ergit
2023. október 04. 17:52
Most tényleg visszanyal a fagyi!!! Ezért van náluk annyi afrikai migráns, ezzel próbálták meg elodázni az elkerülhetetlent. És most nem csak fizetniük kell, de még a migránsok is a nyakukon maradnak!!! :)))) Az szépunokák fizethetnek!!! Korábban kellett volna kiengesztelni Kongót!!!
parrlev
2022. december 21. 15:19
A belgák kongoi népirtása mint számban, mint kegyetlenségben messze meghaladta az európai zsidó holokausztot, elvárható nemcsak szólamokban, hanem anyagiakban is a hasonló kárpótlás!
Cyklon
2022. december 20. 22:14
Az 1924-es népszámlálás alapján Belga Kongóban kb. 10 millióan éltek. Fele annyian, mint a gyarmatosítás előtt(1885). II Lipót belga király saját rabszolgáivá tette az egész gyarmati lakosságot, kötelezve minden férfit, hogy kvótát szolgáltasson be aranyból, elefántcsontból, gumi- vagy egyéb nyersanyagból. Aki nem teljesítette az előírt kvótát, azt vagy megölték, vagy megcsonkították, kezét vagy lábát levágták, ha pedig szükség volt a munkájára, akkor a családtagjait csonkították meg. A borzalmas kegyetlenségek, népírtások , kiéheztetések, járványok során kb. 10 millió bennszülött halt meg. A kegyetlenségek nem szűntek meg akkor sem ,miután II Lipót lemondott személyes gyarmatáról(1908) és azt a Belga állam vette át. Az 1919-1921 –es lázadások után egy kicsit javítottak a helyzetükön, de még 1950-ben sem adtak polgári jogokat nekik. A sok borzalmas kegyetlenséget, amit elkövettek nem mossa le senki a belgákról. A belgáknak meg kell fizetni a rémtetteiket, mégpedig úgy, hogy a Belgiába bevándorló kongóiak visszaadják nekik a revánsot, amit megérdemelnek. Erre előbb- utóbb sor kerül, miután a nyugat összeomlik.
Akitlosz
2022. december 20. 22:01
Ne kérjen! A mai belga parlament sohasem tartott rabszolgákat. 1. Senki ma élő ember nem felelős a régmúltban történtekért. Így a mai belga képviselők sem az évszázadokkal ezelőtt történtekért. 2. Minden tettet az akkor hatályos törvények alapján kell megítélni. Amikor a rabszolgatartás legális volt, akkor azért senki el nem ítélhető. 3. A mai kor jogszabályai alapján megítélni régmúlt korok tetteit mindent szempontból elfogadhatatlan, jogilag, erkölcsileg és történelmileg is. Csakis hamis eredményre vezethet. Minden embernek az éppen hatályos jogszabályokat kell(ene) betartania, nem a sok száz évvel ezelőttieket és nem a sok száz év múlva létező ma még ismeretlen szabályokat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!