Ez fájt! Az UEFA jól kibabrált Szoboszlaiékkal
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
Németországban a közvélemény jelentős része a világbajnokság bojkottját követeli a Katarban uralkodó emberi jogi helyzet miatt. Berlin ennek ellenére hosszú távú gázmegállapodást kötött Dohával.
Hosszú távú gázmegállapodást kötött Németország Katarral – derült ki kedden. A QatarEnergy legalább 15 évre szóló folyékony földgáz (LNG) exportjáról állapodott meg a német féllel. Ennek értelmében
– jelentette be Saad Sherida al-Kaabi, Katar energiaügyi minisztere, a QatarEnergy vezérigazgatója.
A német fél a ConocoPhilips, az LNG-t pedig a katari Ras Laffanból Németország északi LNG-termináljába, Brunsbüttelbe szállítják majd.
„Németország Európa legnagyobb gázpiaca (…), mi pedig elkötelezettek vagyunk amellett, hogy biztosítsuk az ország energiabiztonságát” – szögezte le al-Kaabi az esemény kapcsán tartott sajtókonferencián. Emellett, a politikus bejelentései további tárgyalásokról szólnak a német féllel, a gázszállítás volumenének növeléséről.
Megjegyzendő, hogy Katar Kínával is hosszútávú megállapodást írt alá. A 27 évre szóló paktum alapján 4 millió tonna LNG érkezhet Pekingbe.
amely annak következtében állt elő, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát idén februárban. A nyugati szankciók következtében egyre kevesebb gáz érkezik az orosz gáztól jelentős mértékben függő Németországba.
A Doha és Berlin között megköttetett megállapodás, amellett, hogy valós garanciákat jelenthet Németország számára az energiabiztonság területén, a kultúrharc visszásságaira is rámutat.
#BOYCOTT QATAR 2022 – ilyen, és ehhez hasonló molinók jelentek meg Németország-szerte a stadionokban a 2022-es futball-világbajnokságra készülve. A transzparensek és a jelmondatok hátterében az a politikai törekvés áll, hogy bojkottálni kell a katari világbajnokságot, mivel a katari társadalom súlyos emberi jogi problémákkal küszködik.
Ahogy azt a német válogatott középpályása, Joshua Kimmich hangoztatni igyekezett a médiában, hogy
„otthon”, vagyis Németországban a szurkolók „semmi örömüket sem lelik”
abban, hogy nemzetük válogatottja Katarban is megmérkőzik. A sportoló szavait a FOCUS magazin és a Civey Opinion Research Institute kutatóintézet által végzett közvélemény-kutatás eredményei is alátámasztják, melyek szerint a németek 65 százaléka támogatja, hogy a világbajnokság mérkőzéseit egyáltalán ne közvetítsék nyilvánosan.
Kép: Elmar Kremser / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP
A törekvés mögé több vendéglátóhely is besorolt. A kocsmákban a meccsek helyett filmeket vetítenek, kvízjátékokat játszanak, s van olyan hely is, ahol a vendégek játékkonzolokon játszhatnak a FIFA játékaival.
Ugyan találni olyan vállalatot, amely szintén bojkottálja a világbajnokságot (ilyen a válogatottal szponzori szerződését felmondó REWE), az olyan nagyobb szponzorok, mint
miközben igyekeznek hangsúlyozni: támogatják a sokszínűséget.
Katarban az iszlám jog a kiindulópont, ami sok szempontból összeegyeztethetetlen a nyugati típusú jogrendszerekkel. Például, Katarban a homoszexualitás és minden ahhoz kapcsolódó tevékenység jogellenes.
a jogszabályok megsértése esetén.
Az Equaldex nevű szervezet nyilvántartást vezet arról, hogy az lmbtq-jogok milyen formában érvényesülnek a világ országaiban, Katar esetében a helyzet úgy áll, hogy a szexuális kisebbségek legfeljebb vért adhatnak, de azt is csak akkor, ha nem fedik fel preferenciáikat vagy identitásukat.
Katar területe valamivel több mint 11 ezer négyzetkilométer, amelyen nagyjából 2,5 millió ember él. A lakosság közel 90 százaléka vendégmunkás, akit a kafálarendszerben foglalkoztatnak. E rendszer nem kizárólag Katarra, hanem a többi öböl menti ország humánerőforrás-politikájára is jellemző.
A kifejezés – némi szépítő fordulattal élve – egyfajta szponzorációs rendszert jelöl, amelynek fókuszában a migráns munkavállalók állnak. Minden ilyen dolgozó mögött egy szponzor áll, amely teljes jogi és gazdasági felelősséget visel a munkavállalóért.
Kép: Katari dolgozó 2022. november 16-án. David GANNON / AFP
A rendszer kritikusai szerint a kafála a modern rabszolgaság egyik formája, mert a dolgozók igen kevés eséllyel tudnak érvényesülni a társadalomban. A gyakorlatban ugyanis – a munkáltatói felelősségvállalás árnyoldalaként – a foglalkoztató a szerződés idejére akár el is veheti a munkavállaló iratait, és a jogorvoslatot is ellehetetleníti.
A kafálarendszerben egész városrészeket húztak fel a vébére az elmúlt tizenkét évben. A szervezőbizottság nyilvántartásai szerint 2014 és 2020 között 37 ember vesztette életét az építkezéseken, a The Guardian ezzel szemben 6750 halálesetről tudósított.
„Idegesít bennünket a kettős mérce. Miközben a a német társadalmat a kormány politikusai félrevezetik, addig a kormányzatnak semmi problémája nincs velünk akkor, amikor energetikai partnerségi, vagy beruházási megállapodást kell aláírni” – ezt már Mohammed bin Abdulrahman Al Thani sejk nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak november elején.
Katar külügyminisztere rámutatott arra is, hogy a német kormánynak rendben volt az is, amikor Katar a német állampolgárok kimenekítésében nyújtott segítséget az afganisztáni kivonulás alkalmával.
amelyet a katari média „a történelem legnagyobb légihídjának” tekint.
A sejk szerint más mércével méri Katart Németország akkor, amikor Doha Berlinnel együtt akar részt venni a futballünnepen, a kettős mércét pedig – úgy tűnik –, a katariak sem szeretik.
Nyitókép: Olaf Scholz német kancellár megérkezik Katarba December 25-én. Qatar News Agency / AFP