Damian Boeselager zöldpárti EP-képviselő a Twitteren arról is beszámolt, hogy a női kvóta bevezetésével kapcsolatban is kompromisszum született a pártok között, így a „páneurópai képviselőjelöltek” 50 százaléka nő lesz. Több mint valószínű, hogy a női kvóta bevezetése a szocialisták felvetése volt, mivel sem a liberálisok, sem a Néppárt nem volt hangos szószólója eddig ennek az ötletnek.
Továbbá döntés született arról is, hogy 2024-ben a választásra jogosultak körét tovább bővítik. Így hamarosan minden 16. életévét betöltött uniós polgár részt vehet az európai honatyák kiválasztásában. Ennek megváltoztatására az EP-nek viszont nincs hatásköre, a tagállamok választási törvényei a mérvadóak továbbra is. Az állásfoglalás ugyanakkor jelzésértékű, elképzelhető, hogy nyomást helyeznek majd a tagállamokra, hogy változtassanak a választási törvényeiken.
Az Európai Parlament lassú föderalizálásának legnagyobb gátja Németország, pontosabban a német alkotmánybíróság.
Az Európai Néppárt és a baloldali pártok megállapodása értelmében Németországban a páneurópai listával induló pártoknak legalább a szavazatok 3,5 százalékát meg kell szerezniük ahhoz, hogy be tudjanak jutni az EP-be. Azonban a német alkotmánybíróság 2011-es, valamint 2014-es döntése az európai parlamenti választások újonnan megszabott 5, majd 3 százalékos bejutási küszöbét is alkotmányellenesnek nyilvánította.
Azzal, hogy a jelenleg érvényben lévő 0,6 százalékos küszöbnél jóval magasabb, 3,5 százalékos küszöböt szabnának meg a Németországból (is) érkező páneurópai pártok számára, a német lakosság befolyását csökkentenék az EP-ben. Várhatóan a reformokat a német alkotmánybíróság, valamint a Tanács sem fogja ölbe tett kézzel nézni.