A Néppárt megállapodott a zöldekkel, a liberálisokkal és a szocialistákkal az európai integráció mélyítéséről.
Az Európai Parlament négy képviselőcsoportja, az Európai Néppárt (EPP), az Európai Szocialisták és Demokraták (S&D), a liberális Renew Europe és a Zöldek megállapodtak arról, hogy a 2024-es EP-választások során már nemcsak a tagállamokon belüli pártokra, hanem
– adta hírül az EURACTIV hírportál.
A tervek szerint a jelenlegi 705 képviselő mellett további 28 képviselő foglalhat majd helyet az Európai Parlamentben (EP), akik olyan pártok és mozgalmak színeiben indulnak, melyeket legalább 7 tagállam lakosságának 0,01 százaléka támogatott vagy legalább 7 tagállamon átívelő választási együttműködés keretében indultak közösen különböző pártokkal, mozgalmakkal. Ezzel voltaképen
Damian Boeselager zöldpárti EP-képviselő a Twitteren arról is beszámolt, hogy a női kvóta bevezetésével kapcsolatban is kompromisszum született a pártok között, így a „páneurópai képviselőjelöltek” 50 százaléka nő lesz. Több mint valószínű, hogy a női kvóta bevezetése a szocialisták felvetése volt, mivel sem a liberálisok, sem a Néppárt nem volt hangos szószólója eddig ennek az ötletnek.
Továbbá döntés született arról is, hogy 2024-ben a választásra jogosultak körét tovább bővítik. Így hamarosan minden 16. életévét betöltött uniós polgár részt vehet az európai honatyák kiválasztásában. Ennek megváltoztatására az EP-nek viszont nincs hatásköre, a tagállamok választási törvényei a mérvadóak továbbra is. Az állásfoglalás ugyanakkor jelzésértékű, elképzelhető, hogy nyomást helyeznek majd a tagállamokra, hogy változtassanak a választási törvényeiken.
Az Európai Néppárt és a baloldali pártok megállapodása értelmében Németországban a páneurópai listával induló pártoknak legalább a szavazatok 3,5 százalékát meg kell szerezniük ahhoz, hogy be tudjanak jutni az EP-be. Azonban a német alkotmánybíróság 2011-es, valamint 2014-es döntése az európai parlamenti választások újonnan megszabott 5, majd 3 százalékos bejutási küszöbét is alkotmányellenesnek nyilvánította.
Azzal, hogy a jelenleg érvényben lévő 0,6 százalékos küszöbnél jóval magasabb, 3,5 százalékos küszöböt szabnának meg a Németországból (is) érkező páneurópai pártok számára, a német lakosság befolyását csökkentenék az EP-ben. Várhatóan a reformokat a német alkotmánybíróság, valamint a Tanács sem fogja ölbe tett kézzel nézni.
A kompromisszumos megállapodást előbb az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága (AFCO) fogja megvitatni. Ha azt a bizottság megszavazza, akkor az EP plenáris ülésén jelenlévők többsége is szükség ahhoz, hogy a javaslat a Tanács elé kerüljön. Vagyis a reform elfogadása lassú folyamat lesz, még semmi sincs lefutva. Az Európai Néppárt baloldallal kötött kompromisszuma ugyanakkor egyértelműen azt jelezi, hogy Európa föderalizálása már nemcsak a baloldali erők, hanem az egyre inkább a baloldal felé sodródó Néppárt célkitűzése is.
Gergi-Horgos Mátyás
Borítókép: FREDERICK FLORIN / AFP
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Ami nem hajlik, az törik – régi bölcsesség juthat eszünkbe az amerikai választási eredményeket nézegetve. A visszatérő elnök erős felhatalmazással vághat neki második ciklusának. Az inga visszalendült. Csak ennyi történt?
A diktafonmatiné helyett fókuszáljunk hát azokra az eseményekre, amelyek közeljövőnket, közép-európai mindennapjainkat alakítják majd! Constantinovits Milán írása.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
