Nincs egyszerű helyzetben Boris Johnson brit miniszterelnök, aki a Downing Street-i „partigate”, az emelkedő energiaárak, illetve a koronavírus-járvány mellett az EU-ból való kilépését követő alkotmányos feszültséggel is szembe kell néznie. Nem újkeletű problémáról van szó, hiszen már a Brexit-népszavazás eredménye is bebizonyította, hogy az észak-írek, skótok, walesiek és angolok másként látják a szigetország szerepét Európában. A különbségeket pedig a koronavírus-járvány, illetve annak gazdasági és társadalmi hatásai tovább mélyítették.
A jogi vitát gyakran felülírja a politikai stratégia Skóciában
A brit kormány körüli botránysorozat, illetve a Johnson-kormány kilépési megállapodás módosítását célzó törvényjavaslata kapóra jött a skótoknak. Ugyan a Nicola Sturegon által vezetett Skót Nemzeti Párt (SNP) 2021-ben meg tudta őrizni vezető pozícióját Skóciában, a koronavírus-járvány hibernálta; a skót függetlenségi törekvéseket a skót tartományi kormány munkáját elsősorban a járványügyi védekezés uralta. A függetlenség mellett kampányolni egy világjárvány idején korántsem nevezethő átgondolt politikai stratégiának, de
a brit kormány terveire, botrányaira való reagálás már jó politikai táptalajnak bizonyul.
A függetlenségpárti skót kormány most azzal vádolja a központi vezetést, hogy az Egyesült Királyság jogrendszerében még mindig kötelezően alkalmazandó uniós jogszabályok számának csökkentését arra akarja felhasználni, hogy csökkentsék a tartományi kormány mozgásterét.
A brit kormány elképzelései szerint a kilépést követően is a brit jogrendszer részét képező uniós szabályokat felül kell vizsgálni, és ha azok nem felelnek meg a brit érdekeknek, módosítására vagy akár azok eltörlésére is szükség lehet. Azonban ezen jogszabályok egy része érinti a tartományi kormányok (skót, walesi és észak-ír) hatásköreit is, így
a skót és walesi vezetés azzal érvel, hogy azokat csak a regionális parlamentek beleegyezésével lehet felülvizsgálni.
A brit kormány és a skót vezetés közötti vitát ugyanakkor gyakran a politikai érdekek képesek teljesen felülírni. Ezt jól példázza, hogy a skót és a brit kormány nemrég megállapodott, hogy Skóciában is olyan kikötőket hoznak létre, melyek különleges gazdasági övezetként működnek, vagyis a vállalkozások számára kedvezőbb adózást és alacsonyabb vámot biztosítanak. A projekt keretében Skócia 52 millió fontot kap a központi büdzséből. A Skót Nemzeti Párt korábban a regionális kormány hatáskörének csorbulása miatt ellenezte ezt az ötletet.