Tíz év alatt elolvadt az Európai Néppárt, és nagyot nőtt az EU-s baloldali pártok kormányon lévő tagpártjainak száma. Mutatjuk.
Érdekes térképeket gyártott a Fidesz Külügyi Titkársága. A két animáció azt mutatja, hogy alakult az Európai Néppárt (EPP), illetve az EU baloldali gyűjtőpártjainak (Európai Szocialisták és Demokraták; Renew Europe; Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal – GUE-NGL) tagállami támogatottsága, pontosabban hol voltak hatalmon a tagállamok közül a gyűjtőpártok nemzeti tagpártjai 2011-ben, illetve 2021-ben.
Jelenleg az Európai Parlamentben, melynek 705 tagja van, az EPP a legnagyobb frakció 179 fővel, és a szocialisták a második legnagyobb 146-tal, viszont a baloldali pártoknak van többsége.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia jobboldali párt családja nem szerepel az alábbi animációkban. Kormámyon van az előbbiből a PiS Lengyelországban, mindkettőből többen a szlovák kormánykoalícióban, valamint Lettországban. (A konzervatívoknak volt a tagja a brit Konzervatív Párt a Brexitig.)
A Renew Europe tagpártjai, melynek tagja a Momentum is, 2011-ben három országban voltak kormányon: Hollandiában, Dániában és Észtországban. Az Európai Szocialisták és Demokraták (melynek tagja az MSZP és a DK) Ausztriában, Szlovéniában és Görögországban voltak kormányon, míg a zöld baloldal Cipruson.
2021 őszén a francia irányítás alatt álló Renew Franciaországban, Írországban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban és Észtországban rendelkezik kormányon lévő tagpárttal. A szocialisták Portugáliában, Spanyolországban, Németországban, Dániában, Svédországban és Finnországban regnálnak.
Azaz a Európai Parlament baloldalához tartozó gyűjtőpártok 2011-ben 7 országban, 2021 őszén azonban 12 országban rendelkeznek kormánypárt taggal.
Az EPP azonban nemhogy növelni, megtartani sem tudta tagállami szinten a támogatottságát, tagpártjai ugyanis sokkal több országban voltak 2011-ben kormányon, mint 2021 őszén. 2011-ben 16 olyan ország volt, ahol EPP-tagpárt volt kormányon: Portugália, Spanyolország, Írország, Franciaország, Olaszország, Németország, Belgium, Luxemburg, Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Magyarország.
2021-ben: Litvánia, Észtország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Görögország, Ciprus. Szlovákiában az OĽaNO (Egyszerű Emberek) hivatalosan nem EPP-tag, de egyetlen képviselőjük az EPP-ben ül. Emellett Romániában az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt EPP-s, de ott épp kormányválság van. Csehországban lehetséges, hogy EPP-tagpártokkal együtt alakul kormány, de egyelőre még nem alakult meg a kormány a választások óta. Hazánk esetében a Fidesz kormányon maradt, de nemrég kilépett az EPP-ből, a KDNP ugyanakkor tagja maradt a pártcsaládnak.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Összefoglalt a miniszterelnök.
A választás hivatalos időpontjának bejelentése előtt a Fidesz kongresszussal indítja a kampányt, miközben egy friss felmérés jelentős kormánypárti előnyt mutat.
Újra keresztülhúzták Magyar Péter számításait.
Gulyás Mártonék kapva kaptak az alkalmon.
Magyarország számos ágon lesz az új szabadkereskedelmi megállapodás nyertese – és a részletek az agrárkatasztrófát sem támasztják alá, sőt. Kohán Mátyás írása.
Tizennegyedik napja tartanak az Iránt megrázó kormányellenes tüntetések, amelyek már több mint száz városra terjedtek ki. A hatóságok internet- és telefonleállással válaszoltak, miközben Donald Trump nyíltan megfenyegette az iráni vezetést, Ali Hamenei pedig külföldi beavatkozással vádolja a tiltakozókat.
Nincs több kérdés, Magyarország regionális előnyhöz jutott.
