Tíz év alatt elolvadt az Európai Néppárt, és nagyot nőtt az EU-s baloldali pártok kormányon lévő tagpártjainak száma. Mutatjuk.
Érdekes térképeket gyártott a Fidesz Külügyi Titkársága. A két animáció azt mutatja, hogy alakult az Európai Néppárt (EPP), illetve az EU baloldali gyűjtőpártjainak (Európai Szocialisták és Demokraták; Renew Europe; Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal – GUE-NGL) tagállami támogatottsága, pontosabban hol voltak hatalmon a tagállamok közül a gyűjtőpártok nemzeti tagpártjai 2011-ben, illetve 2021-ben.
Jelenleg az Európai Parlamentben, melynek 705 tagja van, az EPP a legnagyobb frakció 179 fővel, és a szocialisták a második legnagyobb 146-tal, viszont a baloldali pártoknak van többsége.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia jobboldali párt családja nem szerepel az alábbi animációkban. Kormámyon van az előbbiből a PiS Lengyelországban, mindkettőből többen a szlovák kormánykoalícióban, valamint Lettországban. (A konzervatívoknak volt a tagja a brit Konzervatív Párt a Brexitig.)
A Renew Europe tagpártjai, melynek tagja a Momentum is, 2011-ben három országban voltak kormányon: Hollandiában, Dániában és Észtországban. Az Európai Szocialisták és Demokraták (melynek tagja az MSZP és a DK) Ausztriában, Szlovéniában és Görögországban voltak kormányon, míg a zöld baloldal Cipruson.
2021 őszén a francia irányítás alatt álló Renew Franciaországban, Írországban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban és Észtországban rendelkezik kormányon lévő tagpárttal. A szocialisták Portugáliában, Spanyolországban, Németországban, Dániában, Svédországban és Finnországban regnálnak.
Azaz a Európai Parlament baloldalához tartozó gyűjtőpártok 2011-ben 7 országban, 2021 őszén azonban 12 országban rendelkeznek kormánypárt taggal.
Az EPP azonban nemhogy növelni, megtartani sem tudta tagállami szinten a támogatottságát, tagpártjai ugyanis sokkal több országban voltak 2011-ben kormányon, mint 2021 őszén. 2011-ben 16 olyan ország volt, ahol EPP-tagpárt volt kormányon: Portugália, Spanyolország, Írország, Franciaország, Olaszország, Németország, Belgium, Luxemburg, Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Magyarország.
2021-ben: Litvánia, Észtország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Görögország, Ciprus. Szlovákiában az OĽaNO (Egyszerű Emberek) hivatalosan nem EPP-tag, de egyetlen képviselőjük az EPP-ben ül. Emellett Romániában az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt EPP-s, de ott épp kormányválság van. Csehországban lehetséges, hogy EPP-tagpártokkal együtt alakul kormány, de egyelőre még nem alakult meg a kormány a választások óta. Hazánk esetében a Fidesz kormányon maradt, de nemrég kilépett az EPP-ből, a KDNP ugyanakkor tagja maradt a pártcsaládnak.
A Fidesz–KDNP kormányának egy sor váratlan kihívással kellett megküzdenie, nemzetközi kritikák célkeresztjébe került, de a fő irány nem változott: a családok támogatása, a gyermekvédelem és a migráció elutasítása végig fókuszban maradt.
Álhősökkel, hamis messiásokkal tele a történelmi padlás.
Az egész világot felforgatják a Donald Trump által bejelentett vámtarifák és viszonossági vámok. Az Európai Unió vesztes pozícióból próbál egyezkedni az Egyesült Államokkal, és Kína is okozhat meglepetéseket. Megnéztük, hogyan is érintené Európát és benne hazánkat a tényleges vámháború.
Az hagyján, ha katonákat nem küldenek az amerikaiak, de az európai hadseregek is mozgathatatlanná válnak amerikai segítség híján, írja a lap.
A TEMPÓ legújabb adásában Kohán Mátyás elmagyarázza, hogy miért kerülne Ukrajna EU-tagsága felfoghatatlanul sok pénzbe, és miért fizettetnék meg velünk a cechet, miközben a mezőgazdaság, az ipar és a fejlesztések is rámennének Brüsszel tervére.
Szerinte hazánk a legkorruptabb ország az Unióban.
Horn Gábor szerint Orbán Viktor anno „lelkesen tapsolt” a taxisblokádnak, azonban a korabeli nyilatkozatok ennek ellentmondanak.
A drukkerek szerint óriási a káosz a Megyeri úton.
