Az uniós szerződések egyes rendelkezései nincsenek összhangban a lengyel alkotmányos berendezkedéssel. Ezzel a lengyel alkotmánybíróság tulajdonképpen az alkotmány elsőbbségét mondta ki.
Döntött a lengyel alkotmánybíróság: az Európai Unióról szóló szerződés bizonyos rendelkezései nincsenek teljes összhangban a lengyel alkotmánnyal. A taláros testület többségi véleménye szerint az uniós tagságból nem következik az, hogy az Európai Bíróság lenne a legfőbb igazságszolgáltatási fórum, mint ahogy az sem, hogy Lengyelország teljes mértékben az Európai Unió javára ruházta volna a szuverenitását.
Ezzel a döntéssel a taláros testület egyértelműen az alkotmány elsőbbségét mondta ki, rendezve az Mateusz Morawiecki miniszterelnök indítványában felvetett kétségeket. A mai határozat súlyát illetően elemzők úgy ítélik, hogy
A döntéssel kapcsolatban a 14 tagú testület tagjai közül két alkotmánybíró, Piotr Pszczółkowski és Jarosław Wyrembak különvéleményt fogalmazott meg. Az alkotmánybíróság ma ötödszörre vette elő a kérdést, az ügyben a döntéshozatalt ugyanis időről időre elhalasztották.
Egyesek szerint az Európai Unió csúcsintézményei és a Lengyelország közötti politikai feszültség erősödése olyan folyamatokat indított útjára, amelynek eredményeképpen Lengyelország az Egyesült Királyságot követve kiléphet az Európai Unióból. Mindazok, akik így vélik,
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ezek a feltételezések általában figyelmen kívül hagyják, de legalábbis alul értékelik Lengyelország geopolitikai súlyát és geostratégiai elhelyezkedését, és hasonlóképpen nem értékelik kellően Lengyelország súlyát sem az Európai Unióban. A lengyel kormány mindenesetre hangsúlyozza, hogy a lengyelek körében az uniós tagság elsöprő népszerűségnek örvend, a kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski pedig szeptember közepi nyilatkozatában is rögzítette, hogy "nem lesz Polexit".
A lengyel baloldal nem vonja kétségbe az EU joga és a lengyel alkotmány közötti összhangot
A mai ülés kapcsán a lengyel baloldal sajtókonferenciát szervezett az alkotmánybíróság épülete elé. A kormányellenzék szerint az ügy eredményeképpen Lengyelország és az Európai Unió viszonya destabilizálódhat, ugyanis a lengyel alkotmány és az uniós jogrend között nincs széttartás. Éppen ezért
Két, a lengyelek számára kedvezőtlen luxemburgi döntés árnyékában tanácskozott ma az alkotmánybíróság
A tegnapi napon Luxemburgban egy ítélet és egy végzés is született Lengyelország ellen. Október 6-ai végzésében
Háttérül szolgál, hogy az Európai Bíróság 2020 áprilisában ideiglenes intézkedés keretében végzésben kötelezte Lengyelországot, hogy a végleges ítéletig függessze fel a bírósági reform végrehajtását, s hogy függesszen fel minden a Bizottságnak nem tetsző, lengyel bírák ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárást.
A lengyel alkotmánybíróság július 14-ei határozatában válaszul kimondta: az Európai Bíróság tavaly áprilisi végzése alkotmányellenes. Magyarán, hogy
Ugyanezen a napon - tehát július 14-én - az Európai Bíróság ráerősített áprilisi döntésére, lényegében változtatások nélkül helyben hagyva azt. A Lengyel Köztársaság megtámadta ezt a döntést, arra hivatkozva, hogy a lengyel alkotmánybíróság határozata a körülmények alapvető megváltozását eredményezte, hiszen azt mondta ki, hogy a lengyel jog - ebben az ügyben - elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben.
Október 6-ai, tegnapi végzésében - amelyben Lengyelország érveit lesöpörte az asztalról - az Európai Bíróság nyomatékosítani kívánta, hogy "a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az uniós jog elsőbbségének elve szentesíti az uniós jognak a tagállamok jogával szembeni elsődlegességét biztosítja." Ez az ügy folyik tehát tovább.
A lengyel igazságszolgáltatást kikezdő precedensek mély válságot idézhetnek elő
Ahogy az fentebb is áll, október 6-án a bírói reformmal összefüggésben ítélet is született egy előzetes döntéshozatali ügyben. Az ügy egy bíró szervezeten belüli áthelyezésével kapcsolatos. A Bíróság úgy ítélte, hogy az intézkedés a bírói elmozdíthatatlanság és függetlenség elveivel ellentétes. Előzetes döntéshozatali ügyben az Európai Bíróság akkor dönt, ha egy tagállam bírósága előtt lévő ügyben olyan értelmezési kérdés merül fel, amely új, és általános érdeklődésre tarthat számot az uniós jog egységes alkalmazása szempontjából. Az előzetes döntéshozatal ítéletei kötelezőek mind a kérdést előterjesztő bíróság, mind az uniós országok összes bírósága számára.
Az ügyben érintett bíró, Waldemar Żurek a szerdai bírói döntés kapcsán úgy fogalmazott, hogy az „erős fegyver egy autoriter állammal szemben”. Żurek az igazságszolgáltatási adminisztráció csúcsszervét jelentő nemzeti igazságszolgáltatási tanácshoz fordult jogorvoslatért az áthelyezésével kapcsolatban, ahol kérelmét elutasították. Ezt követően ügye a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol egyébként szintén nem Żureknek adtak igazat.
A szerdai fejleményekkel kapcsolatban Mateusz Morawiecki úgy fogalmazott, hogy a precedens
„elviekben nagyon mély válságba taszíthatja” a lengyel igazságszolgáltatást,
ugyanis ennek révén több ezer bírói adminisztratív döntést kérdőjelezhetnek meg – vagyis maga a jogbiztonság került veszélybe Lengyelországban.
Kép: Maciej Luczniewski / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Nem csak Ukrajnában terjednek a vadabbnál vadabb pletykák.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
